A polgári törvénykönyv értelmében, ha a szerződő fél a szerződés megkötésekor a másik fél helyzetének kihasználásával feltűnően nagy aránytalan előnyt kötött ki, a szerződés semmis. A rövid meghatározásból megállapítható, hogy az uzsorás jelleg megállapításához több tényező bizonyítására is szükség van. Ez alapján alátámasztásra szorul egyrészt, hogy a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás között feltűnően aránytalan különbség álljon fenn. Ez az uzsora megállapíthatóságának objektív feltétele. Bizonyítandó másrészt a szubjektív feltétel. A bírói gyakorlat értelmében az uzsora szubjektív feltétele magában foglalja egyrészt az egyik fél hátrányos helyzetét, amely arra készteti a felet, hogy a szerződést ilyen feltételekkel is megkösse. Másrészt a sérelmet okozó fél célzatos magatartását, amelynél fogva a másik fél általa ismert hátrányos helyzetét kihasználva köti ki a maga javára az aránytalan előnyt.
A helyzetkihasználás vizsgálata körében a bíróság a kiszolgáltatottságot, az érintett személy gazdasági (adott esetben személyi) helyzetét értékeli, és e kritérium alapján határolja el az uzsorás szerződést a jóerkölcsbe ütköző szerződéstől. A gyakorlatban fontos, hogy a helyzetkihasználás nem állapítható meg az olyan ügyletek vonatkozásában, amik kifejezetten spekulációs céllal felvett kölcsönként jönnek létre. Illetve a gazdasági kockázat körébe tartozó döntéseket nem lehet összemosni az uzsorás szerződés által megkövetelt körülményekkel.
A Kúria elvi éllel mondta ki egy polgári jogegységi határozatában, hogy a devizaalapú kölcsönszerződések önmagukban amiatt, hogy a kedvezőbb kamatmérték ellenében az árfolyamkockázat az adósnál jelentkezik, attól még nem uzsorás szerződés.
Egy eseti döntésben kimondta a bíróság továbbá, hogy hiányzik az uzsora törvényi feltétele – a sérelmet szenvedő fél helyzetének kihasználása – olyan esetben, amikor a gazdasági társaság tagjai azért határozzák el a bankkölcsön felvételét, hogy ezáltal (annak megszüntetése helyett) a társaság további működtetését biztosítsák, és utóbb e várakozásuk nem realizálódik. Lényeges eseti döntés azonban, hogy bankkölcsön folyósítása esetén az aránytalan előny – például túlzott mértékű ügyleti kamat – kikötésének lehetősége nem kizárt.
A fent említett két feltétel bármelyikének hiánya esetén a szerződés uzsorás jellege nem megállapítható. Ennek alapján a bíróság szintén egy eseti döntésében elvi áll el mondta ki, hogy hiányzik az uzsora megállapításának feltétele, ha a hitelezőt nem az a szándék vezette a szerződés megkötésénél, hogy a felperes helyzetét kihasználva feltűnően aránytalan előnyt kössön ki, hanem az, hogy a kölcsönszerződés alapján fennálló követelése megtérülését elérje.
A polgári törvénykönyv értelmében a semmit szerződés megkötésének időpontjától érvénytelen. A semmisség megállapításához külön eljárásra nincs szükség. A szerződés semmisségét a bíróság hivatalból észleli. Természetesen, ha a felek között a semmisséget tekintve vita van, bíróságtól kérhető a semmisség megállapítása. A szerződés semmisségére főszabály szerint az hivatkozhat és a szerződés semmisségével kapcsolatos peres eljárást az indíthat, akinek ehhez jogi érdeke fűződik, vagy akit erre törvény feljogosít.