Bérlet vagy albérlet? Mi a különbség?
Az albérlet jogi fogalma és a hétköznapokban használt kifejezés tartalma eltér egymástól. Miért van ez? Fontos látni, hogy amennyiben valaki a saját tulajdonában lévő lakóingatlant kívánja bérbe adni, tehát tulajdonosként hirdetjük meg ingatlanunkat bérbe adásra, akkor bérleti szerződést, és nem albérleti szerződést fogunk kötni a bérlőnkkel.
Akkor mi az albérlet?
Az albérlet és a sima bérlet közötti különbség esszenciája a bérbeadó személyében keresendő. A bérbeadó személyes bérlet esetén maga a tulajdonos. Ebből következő módon albérlet esetén a bérbeadó nem tulajdonos, hanem maga is bérlő lesz.
Albérlet esetén tehát az érintett személyek sora kiegészül egy harmadik személlyel, ugyanis ebben az esetben tulajdonos–bérlő–albérlő közötti láncolatról beszélünk. A bérlő a tulajdonos hozzájárulásával a lakást vagy annak egy részét albérletbe adhatja, így a bérlő és albérlő között albérleti szerződés jön létre.
Tehát, ha adott egy budapesti lakás, amit bérlőként bérlünk a lakás tulajdonosától, de a bérleti szerződés lehetővé teszi számunkra, hogy mi is bérbe adjuk az általunk bérelt lakást, akkor lesz albérleti konstrukció, amit mi bérlőként kötünk a saját bérlőnkkel.
A jog kizárólag a mástól bérlő személy általi bérbeadást nevezi albérletnek, míg a hétköznapi használatban a bérlet és az albérlet közti különbség elmosódik, a tulajdonostól való bérlést is szokták albérletnek nevezni.
A bérletekre és albérletekre vonatkozó törvényi rendelkezéseket a hatályos Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény, illetve a lakások s helyiségek bérletéről szóló 1993. évi LXXVIII. törvény tartalmazza. A lakástörvény értelmében a bérlő a tulajdonos hozzájárulásával a lakást vagy egy részét bérbe (albérletbe) adhatja. A bérlőtársak csak együttesen adhatják a lakás egy részét albérletbe, mert e jogukat csak is csak együttesen gyakorolhatják. Az albérlet feltételeiben, így a díj és költségviselés mértékében is, a felek szabadon állapodhatnak meg.
Mind a bérleti és az albérleti szerződés csak írásban érvényes. A szóban vagy ráutaló magatartással létrejött szerződések tehát így érvénytelenek.