Számos olyan esettel találkozunk a munkánk folyamán, amikor ügyfelek azzal keresnek fel minket, hogy a munkáltató a valós vagy vélt követeléseit levonta a munkavállaló munkabéréből és a hó végén kevesebb utalás érkezett a számlájára, mint kellett volna.
Munkajog
Sajnos munkáltató és munkavállaló viszonya nem mindig felhőtlen. Ismerje meg alkalmazotti jogait és merjen élni velük, hogy ne kerüljön kiszolgáltatott helyzetbe!
A várandósság minden kimama számára egy nehézségekkel teli, ám csodálatos időszak. A legtöbb várandós hölgy azonban a várandósság időszakának nagyobb része alatt tud és akar is dolgozni. Esetükben rendkívül fontos, hogy a munkajogi szabályok olyan környezetet teremtsenek meg számukra, amelyek foglalkoztatásuk mellett saját, illetve magzatuk testi épségét, egészségét is biztosítják. Jelen cikkünkben 5 olyan fontos, munkajogi szabályra kívánjuk felhívni figyelmüket, amelyek a várandós munkavállalók foglalkoztatásához kapcsolódnak.
Az utóbbi egy évben sajnos tapasztalhattuk, hogy az árak nagymértékben növekedtek, ami azt jelenti, hogy ugyanolyan bérből már nem lehetséges ugyanazon az életszínvonalon megélni. Az árak növekedésével összefüggésben sokszor használt szó az infláció, amely röviden annak a mutatószáma, hogy mennyivel ér kevesebbet a pénzünk, mint egy évvel ezelőtt.
Furcsa és egyben ijesztő élethelyzet az, amikor kiderül, hogy a munkáltatónk személyében változás következik be és belátható időn belül nem az fog minket foglalkoztatni, akivel eredetileg erre munkaszerződést kötöttünk. Pedig napjainkban egyre gyakoribb az, hogy egyes cégeket felvásárolnak, vagy éppen két vállalkozás dönt az egyesülés mellett. Milyen kötelezettségei vannak egy ilyen helyzetben a munkáltatóknak és mit tehetnek a munkavállalók?
Szinte mindenkinek az életében volt már része az állásinterjúk kicsit sem stresszmentes miliőjét élvezni. Ezekben a szituációkban a leendő munkavállalók nyilván igyekeznek a legjobb arcukat mutatni a jövendőbeli főnökségnek, miközben mint egy első randin, általában érezhető a feszengés, legalábbis a interjúalany részéről. Bármihez is hasonlítjuk az interjút, első randihoz vagy vizsgához, még a mai napig is jellemző, hogy az állásra jelentkező az, aki inkább megfelelni kíván a másik félnek és csak rendkívül kevés interjú alkalmával lehet azt érezni, hogy a felek egyenlő pozícióból indulnak.
Időszakonként újabb és újabb olyan megkereséssekkel is találkozunk, amelyek a munkáltató által rosszul számfejtett és kifizetett munkabér visszakövetelésével vannak összefüggésben. Jellemzően ilyenkor a munkáltató támaszt követelést a munkavállalóval szemben. Ekkor merül fel joggal az a kérdés, hogy ilyen esetben vajon milyen szabályok vonatkoznak a többlet munkabér visszakövetelésére. Mostani cikkünkben ezeket a szabályokat elevenítjük fel.
Egy érdekes munkajogi perben hozott döntést a Kúriai idén év elején. A Kúriának alapvetően abban kellett állást foglalnia, hogy egy politikai követeléseket is tartalmazó sztrájkban történő aktív részvétel minősülhet-e olyan védendő tulajdonságnak, amely miatt a sztrájkban résztvevőt hátrány nem érheti.
A munkaszerződés a felek, tehát a munkáltató és a munkavállaló kölcsönös és egybehangzó akaratnyilatkozata. Módosítására főszabály szerint csak közös megegyezéssel kerülhet sor. A főszabály alól azonban kivételeket is megállapít a Munka Törvénykönyve, leginkább a kisgyermeket nevelő munkavállalók érdekeinek védelmének érdekében. Jelen cikkünkben ezen kivételekről lesz szó.
Sokszor felmerülő jogi problémára szeretnénk felhívni a figyelmünket jelen cikkünkkel, ugyanis a korábbi években is többször kaptunk ebben a témában megkeresést. A munkanélküliség megelőzése és a hátrányos következményeinek enyhítése érdekében az állam anyagi segítséget próbál nyújtani azoknak a személyeknek, akik átmenetileg munka nélkül maradtak, hogy az álláskeresés időszaka alatt enyhítsenek a munkavállalóra nehezedő terheken. Amit a köznyelv „munkanélküli segélyként” emleget a mai a napig, az valójában az álláskeresési járadék, mely a munka nélkül maradt dolgozót optimális esetben három hónapig kisegíti.
István nyolc éve dolgozik jelenlegi munkahelyén, karbantartóként. Tavaly október óta azonban fizetését késve, pontatlanul utalta neki munkáltatója, valamint a korábbi évektől eltérően tavaly karácsonyi prémiumot sem fizettek se neki, se munkatársainak. Persze a munkavállalók között több pletyka is keringett a cég eladósodottságáról, nehéz anyagi helyzetéről, csőd szélén álló helyzetéről, azonban az igazi hidegzuhany akkor érte a munkavállalókat, mikor idén január közepén kiderül: felszámolás alá került a munkáltató.