Fontos fogyasztóvédelmi előírás, miszerint a megvételre kínált áru vagy szolgáltatás eladási ára tekintetében a fogyasztókat írásban, egyértelműen, könnyen azonosítható és tisztán olvasható módon, Magyarország törvényes fizetőeszközében kifejezve kell tájékoztatni. A termék eladási áraként, a fogyasztó által ténylegesen fizetendő, az általános forgalmi adót és egyéb kötelező terheket is tartalmazó árat kell feltüntetni. Több eladási ár egyidejű feltüntetése esetén a vállalkozás köteles a feltüntetett legalacsonyabb eladási ár felszámítására.
Fogyasztóvédelem
Vásárlás után milyen jogok illetnek meg minket? Az alábbi esetek elolvasása, biztosan előnyére szolgál mindenkinek!
Az internetes szerződések esetén fennálló elállási jog széles körben ismert, de bizonytalanságok és tévhitek a mai napig keringenek róla. Sokan még mindig úgy tudják, hogy az elállás határideje 8 nap, holott már évek óta 14 nap áll a rendelkezésünkre, ha utólag gondoltuk meg magunkat.
A tömegtermelésből és az áruházak polcain kínálkozó széleskörű választékból eredően szükségszerűen növekednek bizonyos kockázatok a fogyasztókra nézve. Az európai jogalkotási tendenciákat követve a hazai jog is ismeri az úgynevezett termékfelelősséget, mely a gyártót kötelezi a hibás termékkel összefüggésben keletkezett károk megtérítésre. Az alábbiakban az ezzel kapcsolatos szabályok alapjait tekintjük át.
Ügyfelünk fényképezőgépet rendelt egy webáruházban, valamint ahhoz kapcsolódó kiegészítő garanciát. Sajnos a teljesítés korántsem alakult zökkenőmentesen. Elsőként nem megfelelő címre került kiszállításra a termék, utóbb a garancialevél maradt ki a csomagból, melyet a webáruház nem volt hajlandó postázni.
Webáruházból történő vásárlás esetén a vételár teljesítésének és az termék átvételének időpontja szükségszerűen nem esik egybe. Ettől függetlenül az eladó és a vevő közt szerződéses jogviszony keletkezik (ne feledjük, hogy ingóságok esetén az írásba foglalás nem kötelező!), mellyel kapcsolatban az időbeli eltérés felvethet problémákat.
Egy nagyobb értékű informatikai eszköz vagy háztartási gép megvásárlása esetében kellemetlen, amikor a kötelező jótállási idő elteltével hibásodik meg a termék, vagy egyszerűen csak a fogyasztó önhibája miatt tönkremegy. Ezekre a tipikus esetekre is van megoldás, mely a termékbiztosítás vagy kiterjesztett garancia körében keresendő.
Ügyfelünk rendelt egy hallókészüléket internetes áruházból. Amint kiszállították a terméket, rögtön észlelte, hogy annak méreteiből adódóan számára alkalmatlan a használatra. A csomagot vissza is küldte bontatlan fóliával, a készülék kézhezvételétől számított 14 napon belül, elállási szándékának jelzése mellett, hiszen erre jogszabály alapján lehetősége volt. Majd hiába várta a vételár visszautalását, az többszöri kérésre sem történt meg. Ezt követően fordult Társaságunkhoz. Peren kívüli felszólító levélben köteleztük teljesítésre az eladót.
Ügyfelünk albérletet váltott, és a korábbi albérletére kötött internetszolgáltatás áthelyezését kérte az új albérletébe. Néhány hónap múlva értesítette őt az előző albérletének tulajdonosa, hogy továbbra is küldi a szolgáltató a csekkeket, és már fizetési felszólítást is küldtek részére. Mindezt annak ellenére, hogy közben ő minden hónapban befizette a szolgáltatási díjat arra az internetszolgáltatásra, amelynek az áthelyezését kérte.
Ügyfelünk klímaberendezése egy erős viharban megsérült, ugyanis a szél a felső szomszéd erkélyéről kiemelt és felrepített egy asztalt, amely zuhanás közben letörte a külső egységet. A lakásbiztosító csupán a belső egység cseréjét támogatta, azonban tekintettel arra, hogy a belső egységgel kompatibilis külső egység a forgalomban már nem beszerezhető, a készülék használhatatlanná vált.
A mindennapi életben gyakran tűnik úgy, hogy azok a mindenkit megillető jogok, melyeknek gyakorlása csak igen szűk körben korlátozható, valójában teljes mértékben kizárják egymást. Feloldható-e vajon ez a sajátos ellentmondás?