A hazai célkitűzéseket tartalmazó "Magyar Közlekedéspolitika 2003-2015" program 2010-re 30 százalékkal kevesebb halottat szeretne látni az utakon.
Az Európai Unió felől érkező fokozódó nyomás is abba az irányba hat, hogy a közlekedési balesetek száma drasztikusan csökkenjen hazánkban. Fenti célok érdekében számos szabály változott ez év elejétől, amelyek megismerésében szeretnénk Önöket az alábbiakban támogatni.
A statisztikák ismerete segít megérteni, hogy miért is égetően fontos, hogy jelentősen javuljon a közlekedési morál hazánkban. 2006-ban 20.977 személyi sérüléssel járó közúti balesetet könyvelhettünk el, amelyből 2.271-et ittasan okoztak. Összesen 1.303 ember halt meg közlekedési balesetben, ebből 154 eset az alkoholra vezethető vissza. Az 1,4 millió közúti ellenőrzés során 42.000 esetben színeződött el a szonda. 2007 első negyedévében 2006 első negyedévéhez viszonyítva 16 %-kal(!) nőtt a személyi sérüléssel járó közúti közlekedési balesetek száma. Összesen 4.271 esetről van szó, amelynek során 5.207 személyi sérülés történt és ebből 1.691-en súlyosan megsérültek, 286-an életüket vesztették.
Változások a pontrendszerben
A közlekedésbiztonság javítása érdekében jelentős változás történt a közúti közlekedési előéleti pontrendszerben. A 2001-ben bevezettet majd 2004-ben egyszer már módosított pontrendszer nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, ezért egy újabb szigorítás vált szükségessé, mely 2008. évben már hatályba léptek. A jogalkotó most a pontszámok drasztikus emelésével igyekszik kiszűrni a forgalomból a rendszeresen balesetet okozókat. A gondatlanságból elkövetett közlekedési bűncselekményt az eddigi 4 pont helyett 6, a szándékost 7 helyett 9 ponttal, a szabálysértést 1-3 pont helyett 1-től 5 pontig büntetik 2008. január 1. napjától. Ha valaki egyszerre több bűncselekményt, vagy szabálysértést követ el, akkor még további pontokat kap. Jelen szabályozás tehát számottevő szigorítást jelent, de mint sajnos láthatjuk a közlekedésbiztonság javítása érdekében erre szükség is van, hiszen az eddigi rendszer nem rendelkezett kellő visszatartó erővel.
Iszik vagy vezet? – Az ittas vezetés büntetése
Az európai viszonylatban is kimagaslónak számító balesetek számát hivatott csökkenteni az a 2008. január 20-ától életbe lépett szigorító szabály is, amely szerint a legcsekélyebb alkoholfogyasztás kimutatása esetén az intézkedő rendőr a helyszínen elveheti a járművezető jogosítványát. Amíg korábban egyes esetekben az eljárás végén – ami akár három hónapon keresztül is elhúzódhatott – vonták csak be az ittasan vezetők jogosítványát, jelen szabályozás szerint a helyszínen mérlegelés nélkül el kell venni a rendőrnek a vezetői engedélyt. Az eljárás végén kiszabott büntetésbe a helyszíni elvételtől eltelt idő beleszámít. A határértékek nem változtak az új szabályozással, azaz továbbra is a 0,8 ezrelékes véralkoholszintig szabálysértés és efelett bűncselekmény az alkoholos állapotban történő gépjárművezetés. Az elvett jogosítványt a rendőrség a vezető lakhelye szerinti illetékes közlekedésigazgatási hatóságnak (jegyző) küldi meg és csak a jegyző adhatja vissza.
Emelkedő szabálysértési bírságok
2008. május 1. napjától a közúti szabálysértésekre vonatkozó bírságok is emelkedtek. Ezek vonatkozásában a legnagyobb változás az, hogy külön rendelet alapján bizonyos elkövetési magatartások (gyorshajtás, piros lámpán való áthajtás, megállni tilos, vagy várakozni tilos tábla hatálya alatti megállás, illetve várakozás) immáron nem szabálysértési eljárás alá tartoznak, hanem közigazgatási eljárás keretében vizsgálja azokat az eljáró hatóság. A rendelet az egyes cselekményekhez hozzárendeli a közigazgatási bírság mértékét, mely egyben azt is jelenti, hogy a hatóságnak immáron nincs mérlegelési joga a bírság összegének megállapítása során. A bírságok alsó határa 30 ezer forint, a maximális büntetés 300 ezer forint. Aki például a piros lámpát figyelmen kívül hagyva hajt át egy kereszteződésen, azt 100 ezer forintra büntetik.
Az objektív felelősségről
Az objektív felelősséggel kapcsolatos szabályok 2008. május 1. napjával léptek hatályba. Ennek értelmében, ha az autóval szabálytalanságot követnek el és üzemben tartója nem tudja bizonyítani, hogy nem ő vezette az autót, akkor a közigazgatási bírságot neki kell kifizetnie. A tulajdonosnak kell akkor is kifizetni a bírságot, ha azt egyébként a kocsi használójára vetik ki, de tőle nem tudják behajtani.
A közlekedés biztonságáért mindannyian felelősek vagyunk! Pontrendszer ide, pénzbírság oda, a közlekedési morál csak és abban az esetben javulhat, ha a vezetési fegyelem belső indíttatásból ered. Legyünk óvatosak az utakon és vigyázzunk egymásra!