Mi is az a versenytilalmi megállapodás?

A versenytilalmi megállapodás fogalmát, illetve annak szabályait a Munka Törvénykönyve rendezi. A versenytilalmi megállapodás lényege, hogy a munkavállaló a munkaviszony megszűnése után sem tanúsíthat olyan magatartást, mellyel volt munkáltatója gazdasági érdekeit sértené vagy veszélyeztetné. A munkaviszony fennállása alatt a munkavállalót ez a kötelezettség munkaviszonyának fennállása miatt terheli. A versenytilalmi megállapodás tehát a munkaviszony megszűnése utáni időszakra ró kötelezettséget a munkavállalóra.

Mi pontosan a munkavállaló kötelezettsége?

A jogszabályaink nem határozzák meg konkrétan, hogy melyek a munkáltató jogos gazdasági érdekét veszélyeztető magatartások. Tipikusan idesorolhatók azok az esetek, amikor a munkavállaló a munkáltatóval versenyhelyzetben levő céget alapít, illetve ilyen cég részére végez munkát, fejt ki tevékenységet. A tiltott tevékenységi kör terjedelmének meghatározásakor két szempont irányadó. A tevékenységi körnek elég tágnak kell lennie ahhoz, hogy a munkáltató érdekeit védje. Ugyanakkor nem lehet annyira tág, hogy a munkavállaló megélhetését és általában a tisztességes versenyt aránytalanul korlátozza. A versenytilalom célhoz kötött, az információk védelmét, a munkáltató gazdasági tevékenysége veszélyeztetésének elkerülését kell szolgálnia, így jogellenes a korlátozás, ha e célokon túlterjeszkedik.

Ezen szempontok mellett tehát a megállapodásban célszerű meghatározni a tilalommal érintett pontos tevékenységi kört, szakterületet, és azt, hogy a tilalom konkrétan mely földrajzi helyre vonatkozik.

Miért éri ez meg a munkavállalónak?

A versenytilalmi megállapodás érvényességéhez az szükséges, hogy a munkáltató megfelelő ellenértéket fizessen a munkavállaló számára, az általa vállalt kötelezettség teljesítéséért. Az ellenérték összegét a felek maguk alakítják ki, különösen arra tekintettel, hogy a megállapodás milyen mértékben akadályozza a munkavállalót újabb munkavégzésre irányuló jogviszony létesítésében. Az elhelyezkedési esélyeket elsősorban a munkavállaló képzettségére és gyakorlatára tekintettel kell megállapítani. Az ellenérték alsó határát azonban meghatározza a jogszabály, az nem lehet kevesebb, mint a versenytilalom időszakára járó alapbér egyharmada. Abban azonban a felek maguk dönthetnek, hogy az ellenértéket a munkaviszony fennállása alatt, vagy a megszüntetést követően, egy összegben vagy havi rendszerességgel fizeti meg a munkáltató. Fontos azonban, hogy az ellenértéket nem lehet „beépíteni” a munkavállaló alapbérébe, tehát azt a bértől elkülönítetten kell megfizetni.

Versenytilalmi megállapodás – hogyan kell megkötni?

A Munka Törvénykönyve csupán annyit határoz meg, hogy a versenytilalmi megállapodást írásba kell foglalni. Ezen túlmenően azonban akár a munkaszerződésben, akár külön dokumentumban is rendelkezhetnek a versenytilalmi megállapodásukról. Lényeges azonban, hogy a versenytilalmi megállapodás legfeljebb a munkaviszony megszűnésétől számított 2 évig korlátozhatja a munkavállalót. A versenytilalmi megállapodás nem teljesítése vagy nem szerződésszerű teljesítése esetére pedig a felek kötbért köthetnek ki, ám ezt a kikötést is írásba kell foglalni.

Összefoglalás

A versenytilalmi megállapodás tehát a munkaviszony megszűnése utáni időszakra korlátozza a munkavállaló magatartását. Ennek kompenzálására azonban a munkáltatónak megfelelő ellenértéket kell fizetnie. A vitás kérdések eldöntése ebben az esetben is a bíróságok feladata, akik az adott jogvitában az összes körülmény megfelelő mérlegelésével hozzák meg döntésüket.