Változóban a televíziós nyereményjátékok médiahatósági megítélése

Egy kéz tart egy távirányítót, a háttérben homályosan egy tévé.

Az Országos Rádió és Televíziós Testület határozatot alkotott az Európai Bíróság (EB) egy, a televíziós reklámműsorokkal foglalkozó döntése nyomán.

A Testület úgy döntött, hogy megváltoztatja saját eddigi joggyakorlatát a televíziókban sugárzott telefonos nyereményjátékok jogi minősítésével kapcsolatban.Ma már a háztartások döntő részében akár félszáz televíziós csatorna közül választhat a tévénéző vagy ha úgy tetszik, a televíziós fogyasztó. A magyar médiahatóság szerepét betöltő Testület döntése ismét ráirányítja a figyelmet napjaink agresszív televíziós reklámjelenségeire. Érdemes röviden felidézni az EB elé került ügyben eljáró főtanácsnok bevezető összefoglalóját: "Napjainkban mindenütt a marketing áraszt el és ostromol bennünket. Mindenfajta média reklámokat, akciókat, hirdetéseket és leárazásokat közvetít. Az újságok, a mozik, a televízió, a rádió, az internet és még a telefon is bizonyos áruk előnyeit magasztalják, és a felhasználót annak megvásárlására ösztönzik, elhitetve azt, hogy ezáltal az élete könnyebbé válik, vagy boldogabb lesz, még a felhasználónak az ilyenfajta üzenetek fogadására fennálló kapacitásának kimerítése, vagy a felhasználó zaklatása árán is. A sarlatánok, vigécek, szélhámosok, a gyógyírok, fájdalomcsillapító balzsamok és csodafüvek felfedezői, a foghúzók, a hajnövesztő- és csodaszerek árusai, az utcai árusok, az ószeresek és más kontárok fecsegését, akik az áruikat a múltbéli vásárokon és piacokon árulták, a több millió fogyasztót megszólító reklámkampányok váltották fel."A főtanácsnok előadása szerint a televízió a reklámterjesztés legagresszívabb eszköze, úgy az intenzitása, mint a magával ragadó és ösztönző képessége miatt. Végeredményben a televízió egy olyan ablak, amelyen keresztül a valós vagy képzeletbeli élet, illetve a kereskedelmi forgalom minden háztartásba belép, mivel lehetővé teszi az áruk vásárlását vagy szolgáltatások igénybevételét anélkül, hogy otthonról ki kellene mozdulni.A Testület határozata a televíziós nyereményjátékok jövőbeni jogi megítélését befolyásolja a már meglévő jogszabályok keretein belül. Nem változott (egyelőre) ugyanis sem a vonatkozó közösségi-, sem a hazai szabályozás tartalma. A televíziós nyereményjátékokat a jövőben televíziós vásárlásnak tekinti a Testület, ami változást hoz ezen műsorok szerkesztésében és az ebből származó bevétel felhasználásában. A Testület saját közleménye az alábbi változásokra hívja fel a figyelmet:

  1. A műsorszolgáltatóknak jelezniük kell, hogy televíziós vásárlást közvetítenek.
  2. Időbeli korlátot jelent, hogy a tizenöt percnél hosszabb nyereményjátékok televíziós vásárlási ablaknak minősülnek, melyekből egy nap legfeljebb nyolcat, összesen két óra időtartamban lehet közzétenni. Az ennél rövidebb nyereményjátékok műsorideje egyébként beleszámít a televíziós vásárlások és a reklámok számára megengedett időkeretbe.
  3. A műsorszámok ezentúl vizsgálhatók abból a szempontból is, hogy nem tartalmaznak-e tudatos félrevezetést, illetve a tényállításai valósak és tisztességesek-e.
  4. Továbbá az e műsorokból származó bevételek reklámbevételnek minősülnek, amelyeknek hat százalékát új, eredetileg magyar nyelvű filmalkotások létrehozására kell fordítani.

Nem sok idejük maradt a műsorszolgáltatóknak a változáshoz történő alkalmazkodásra, ugyanis októbertől már teljes körű kontrollvizsgálatokat ígér a közlemény. A műsorszolgáltatók adott esetben akár bíróság előtt is vitathatják a Testület véleményét, ám az Európai Bíróság döntéseit a tagállamoknak tiszteletben kell tartaniuk.