Az Alkotmánybíróság 2010.12.31-i hatállyal megsemmisítette 991/B/2006. AB határozatával a Be. korábbi 241. § (1) bek. a), c) d) e) és f) pontjait, amelyek meghatározták, hogy mely esetekben kötelező a tárgyaláson az ügyészi részvétel.A rendelkezés alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését a Veszprémi Városi Bíróság egyik bírája kérte, egy előtte folyamatban lévő ügy kapcsán. A veszprémi ügyben az ügyész közúti baleset gondatlan okozásának vétsége miatt emelt vádat, és jelezte, hogy a tárgyaláson nem vesz részt. Az eljáró bíró azonban a tárgyalás előkészítése során észlelte, hogy a tárgyaláson szükséges az ügyész jelenléte.A korábbi büntetőjogi szabályok rendszerében széles körben nyílt lehetőség tárgyalás tartására az ügyész részvétele nélkül. Az ügyész részvétele az alábbi esetekben volt kötelező:
- első fokon, ha a bűncselekményre a törvény ötévi vagy ennél súlyosabb szabadságvesztést rendel (ötévi vagy ennél enyhébb szabadságvesztés körébe tartozik pl. a közösség elleni izgatás, a halált okozó segítségnyújtás elmulasztása, az embercsempészés, a gazdasági bűncselekmények nagy része stb.),
- a vádlottat fogva tartják,
- ha a vádlott – a beszámítási képességére tekintet nélkül – kóros elmeállapotú,
- ha a bíróság az ügyészt a tárgyaláson való részvételre kötelezte,
- ha az ügyész bejelenti, hogy a tárgyaláson részt vesz.
Az Alkotmánybírósági határozat szerint az elsőfokú tárgyalásokon az ügyész kb. 36-37 %-ban nem vett részt a tárgyaláson, így a kérdés, és a megszületett határozat az ügyek nagy számát érintette.Az Alkotmánybíróság megítélése szerint az Alkotmányon alapuló ügyészi vádképviselet feltételezi az ügyész tárgyaláson való jelenlétét, és így a vád személyes képviseletét. Az ügyészi jelenlét nélküli szabály korlátozza, hogy az ügyész közvádlói feladatának maradéktalanul eleget tegyen. A bírói ítélet alapját képező tényállás a tárgyaláson áll össze az érdemi bizonyítás eredményeként. Amennyiben az ügyész a tárgyaláson nincs jelen a bíró vádlói szerepbe kényszerül. A bíróság feladata pedig alapvetően az igazságszolgáltatás és nem a vádképviselet. A vádfunkciók és az igazságszolgáltatási funkciók esetszerű keveredése révén nem merülhet fel kétség a bíróság pártatlansága, és az eljárás tisztességes voltát illetően.Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint, ha az ügyész vádat emel, és tárgyalás tartására kerül sor, az ügyész tárgyaláson való részvétele közvádlói feladatának, mint alkotmányos feladatnak elválaszthatatlan része, azt az Alkotmány alapján köteles ellátni.Az érintett jogszabályhely jövőre nézve történő megsemmisítést két szempont indokolta, egyrészt a törvényhozásnak megfelelő anyagi és jogszabályi feltételeket kell teremtenie ahhoz, hogy ne sérüljön az Alkotmányban rögzített vádképviselet, másrészt időt kell biztosítani az ügyészi szervezet számára az új helyzethez történő alkalmazkodáshoz.