Kártérítési igények – a közutak kezelése kinek a kötelezettsége?

Az 1988. évi I. törvény rendelkezik általánosságban arról, hogy a közutak kezelése kinek, minek a kezelésébe tartozik. A közutakat általában – attól függően, hogy az hol fekszik – az állam, vagy az önkormányzat, illetve tipikusan ezekkel, koncessziós szerződésben szerződött társaság kezelésébe tartozik. Ez azt jelenti, hogy az utak ellenőrzését, karbantartását, az áthibák kijavítását is ezek az üzemeltetők köteles ellátni. A kezelés keretében leginkább az tartozik, hogy meghatározott időnként az utakat ellenőrizzék, megtisztítsák, gondoskodjanak a hibák kijavítása iránt, illetve megfelelően felhívják azokra a figyelmet. Mindezeket persze az útkezelőnek megfelelően kell dokumentálnia, rögzítenie és ha az derül ki, hogy nem a jogszabályban előírt időben történt az ellenőrzés, vagy az úthiba nem került a jogszabályban meghatározott időpontban kijavításra, akkor eséllyel megalapozott lehet a felelőssége is.

Tehát, amennyiben az útkezelő a fentiekre vonatkozó kötelezettségüket nem tudja teljesíteni és ebből eredően esetleg kára keletkezik valakinek, azért köteles helytállni, tehát kártérítést is fizetni.

Mit tehet egy kátyúkár esetén a károsult, azaz mi a kötelezettsége e körben a károsultnak?

Ha az érintett járművezető, egy adott útszakaszon kátyúba hajt és ebből eredően kára keletkezett, úgy sok mindent szükséges bizonyítania. Először is azt, hogy a kár milyen szakaszon, milyen kátyú, vagy úthiba által következett be. Ez megfelelő dokumentációval történhet meg, akár fotók készítésével, akár a rendőrség helyszínre hívásával és jegyzőkönyv felvételével. A károsultnak ugyanakkor azt is igazolnia kell, hogy az autóban bekövetkezett sérülés, kizárólag az érintett úthiba miatt következett be és annak a költsége mekkora összeget tesz ki. Első körben ennek igazolására akár egy szerviz által adott javítási árajánlat is alkalmas lehet.

Szükséges, hogy a károsult a kárigényét mielőbb, tehát a lehető leghamarabb ás igazolható módon bejelenteni az útkezelő részére. Ehhez az írásbeli bejelentéshez erősen javasolt, hogy a már rendelkezésre álló bizonyítékokat is csatolja a károsult. Felmerülhet a kérdés, hogy a károsult vajon honnan tudja, hogy kinek a kezelésében áll az érintett útszakasz? Erről a helyszínen akár a rendőrség is nyilatkozni tud, vagy az érintett önkormányzat, illetve a közútkezelő igazgatósága is nyilatkozni tud.

Kártérítési igények – Milyen problémák, hiányosságok merülhetnek fel?

Ha a helyszínen és baleset időpontjában nem kerülnek rögzítésre a bizonyítékok, ha nem kerül mielőbb igazolható módon, írásba bejelentésre a kárigény, akkor jellemzően a kárigény érvényesítése sem lesz eredményes. Ezért fontos, hogy a károsult rendőrt hívjon a helyszínre, rögzítse az esetleges tanúk nyilatkozatait, készítsen fotókat a sérülésről, a kátyúról és a helyszínről. Lényeges az is, hogy amennyiben bizonyítható, hogy a károsult az úthibával érintett szakaszt jól ismeri vagy a jelzőtábla felhívásának ellenére nem választotta jól meg a megfelelő sebességet és ezzel hozzájárult a baleset bekövetkeztéhez, akkor kétségessé válhat az igényérvényesítése is. Ennek oka a károsultat terhelő kármegelőzési kötelezettség megszegése.

A fentiekből kitűnhet, hogy egy ilyen igény érvényesítése is megfelelő körültekintést és bizonyítottságot követel meg. Ezért a káresemény helyszínén és idején célszerű a fentiek szerint eljárni.

Ügyfelünkkel megtörtént kátyúkár esetről itt olvashatnak.