Hogy mikor jár sérelemdíj,

és mikor nem, az alábbi cikkünkben foglalkoztunk vele részletesen.

Szögezzük le tehát az alapokat: sérelemdíj csak és kizárólag személyiségi jog megsértése esetén járhat. Tehát akkor, ha valaki megsérti valamelyik személyiségi jogunkat, amelyeket szintén a Ptk. nevesít. A törvény nem tudja teljeskörűen felsorolni mindet, de az emberi méltóságból, mint védendő alapjogból levezethetőek az egyes személyiségi jogaink. Ezért az alaptörvény és a Ptk. is védi az emberi méltóságot általánosságban, és a Ptk. felsorolja a nevesített személyiségi jogokat, mintegy sorvezetőként. Bár a törvény nem zárja ki, hogy abban fel nem sorolt személyiségi jogok megsértése is lehetséges, mégis gondoljunk bele, nem véletlenül szedi csokorba őket.

A Polgári törvénykönyv a személyiségi jogok védelme kapcsán általánosságban így fogalmaz:

Mindenkinek joga van ahhoz, hogy törvény és mások jogainak korlátai között személyiségét, így különösen a magán- és családi élet, az otthon, a másokkal való – bármilyen módon, illetve eszközzel történő – kapcsolattartás és a jóhírnév tiszteletben tartásához való jogát szabadon érvényesíthesse, és hogy abban őt senki ne gátolja.

Az emberi méltóságot és az abból fakadó személyiségi jogokat mindenki köteles tiszteletben tartani. A személyiségi jogok e törvény védelme alatt állnak.

Nézzük hát meg, mik ezek a személyiségi jogok:

• az élet, a testi épség és az egészség
• a személyes szabadság, a magánélet, a magánlakás
• a személy hátrányos megkülönböztetése
• a becsület és a jóhírnév
• a magántitokhoz és a személyes adatok védelméhez való jog
• a névviseléshez való jog
• a képmáshoz és a hangfelvételhez való jog
• kegyeleti jog

Az egyszerűbb, közérthetőbb személyiségi jogokat a törvény nem magyarázza meg külön, tehát nem fűz értelmezést az élethez való jog megsértéséhez, de például megmagyarázza mit ért a jóhírnév megsértése altatt.

A becsület megsértését jelenti, amikor valakinek a társadalmi megítélésének hátrányos befolyásolására alkalmas, kifejezésmódjában indokolatlanul bántó véleménynyilvánítással találkozunk. Ez általában a trágár, megalázó, lealacsonyító kifejezésekre igaz.

A jóhírnév megsértése azt, ha valaki más személyre vonatkozó és e személyt sértő, valótlan tényt állít vagy híresztel, vagy valós tényt hamis színben tüntet fel. Ebben az esetben inkább tényállításról van szó, sem, mint kifejezésről. De nem kell, hogy bűncselekménnyel vádoljanak meg ahhoz, hogy megsértsék a jóhíremet. Pl. valaki azt állítja rólam, hogy hanyagul végzem a munkámat és ki akarnak rúgni, már elég lehet a jóhírnév megsértéséhez.

A magántitok megsértése akkor valósul meg, ha valaki a magántitkot jogosulatlanul megszerzi, vagy felhasználja, nyilvánosságra hozza, vagy illetéktelen személlyel közli. Akár az egyszerű pletykálkodás is vezethet ide, de komolyabb esetek is előfordulhatnak. Képzeljük el, ha valakiről elhíresztelik a munkahelyén, hogy pl. nemi betegsége van.

A magántitok védelme kiterjed különösen a levéltitok és hivatásbeli titok oltalmára.

Képmás vagy hangfelvétel elkészítéséhez és felhasználásához az érintett személy hozzájárulása szükséges. Nincs szükség az érintett hozzájárulására a felvétel elkészítéséhez és az elkészített felvétel felhasználásához tömegfelvétel és nyilvános közéleti szereplésről készült felvétel esetén. Tehát, ha focimeccsen kapnak le a tömegben, nem kell az engedélyem, míg ha mondjuk a szomszéd lefotózza, ahogy a kertemben napfürdőzöm, nos ahhoz igen is szükséges. Ízlések és pofonok…

A névviselés az alábbi kört foglalja magában: Irodalmi, művészeti, tudományos vagy közéleti szerepléssel járó tevékenységet felvett névvel is lehet folytatni, ha ez nem jár mások lényeges jogi érdekének sérelmével. Ha az irodalmi, művészeti, tudományos vagy közéleti szerepléssel járó tevékenységet folytató személy neve összetéveszthető a már korábban is hasonló tevékenységet folytató személy nevével, az érintett személy kérelmére a név – e tevékenység gyakorlása során – megkülönböztető toldással vagy elhagyással használható.

Példa: Tehát, ha én mondjuk könyveket adnék ki Vivien Fable néven, akkor jó eséllyel beperelne az írónő, akinek a nevére enyhén hajaz a választott nevem. És akkor kezdődhetne a „jégtánc” a bíróságon, ahol nem hivatkozhatnék „vis maiorra”. Vagy ha zenei karrierbe kezdenék M-INEM néven, amit véletlenül úgy kell ejteni, hogy „eminem” akkor…. nos lehet, hogy Eminem jóarc lenne, de kár kockáztatni. Vagy ha divatmárkát indítanék ADID’S márkenévvel, akkor is lennének kellemetlen perceim a bíróságon.

Ha már itt felmerült az ismert fantázianév, pl. egy írónő neve nézzük meg, hogyan védi a közszereplők személyiségi jogait a törvény:

A közügyek szabad vitatásása mint alapvetően fontos cél elsődleges. Éppen ezért a közéleti szereplő személyiségi jogainak védelmét szükséges és arányos mértékben, az emberi méltóság sérelme nélkül korlátozhatja, azonban az nem járhat a magán- és családi életének, valamint otthonának sérelmével. A közéleti szereplőt a közügyek szabad vitatásának körén kívül eső közléssel vagy magatartással szemben a nem közéleti szereplővel azonos védelem illeti meg.

Nem minősül közügynek a közéleti szereplő magán- vagy családi életével kapcsolatos tevékenysége.

A magánélet és a családi élet védelme külön törvényben is szabályozásra került, ahol a jogalkotó részletesebben kifejti az ezzel kapcsolatos fogalmakat (pl. otthon nyugalma, családi élet sérthetetlensége).

A személyiségi jogok még halálunk után is védenek minket, vagy inkább életben maradt rokonainkat.

A kegyeleti jog meghalt ember emlékének megsértése miatt bírósághoz fordulhat a hozzátartozó vagy az, akit az elhunyt végrendeleti juttatásban részesített.