Az egyik ilyen megállapodás nem más, mint a házassági vagyonjogi szerződés. Noha a statisztikák szerint hazánkban egyelőre kevéssé elterjedt intézményről van szó, mindenképpen érdemes említést tenni róla. Ez a szerződés ugyanis módot ad arra, hogy a házastársak vagyoni viszonyaikat belátásuk szerint rendezzék (ennek hiányában a törvényi főszabály szerint a házassági életközösség egyben vagyonközösséget is keletkeztet). Lényeges, hogy a szerződést kizárólag személyesen lehetséges megkötni, a felek tehát meghatalmazottat nem vehetnek igénybe, és az ügyvédi ellenjegyzés mellett célszerű a házassági vagyonjogi szerződések országos nyilvántartásába is bejelenteni a megállapodást.

Elengedhetetlen az ellenjegyzés továbbá az ingatlan adásvételi szerződések érvényes megkötéséhez és az új tulajdonos tulajdonjogának a földhivatali nyilvántartásba történő bejegyzéséhez. Ennek alapjait a polgári törvénykönyv dologi jogi szabályain túlmenően az ingatlan-nyilvántartási törvény rendelkezései képezik. Ugyancsak szükséges az ellenjegyzés mindazokban az esetekben, amikor az ingatlanon szerződéssel kerül sor olyan jog alapítására, melyet a földhivatal nyilvántartásába szükséges bevezetni, például szolgalmi-, haszonélvezeti-, tartási- és elővásárlási jog. További részletes szabályokat tartalmaz a hatályos földforgalmi törvény a termőföld értékesítésre vonatkozóan.

Természetesen az ingatlanok vonatkozásában kötött egyéb – például megbízási-, vállalkozási- és bérleti – szerződések esetén ellenjegyzésre nincs szükség, ugyanakkor az írásba foglalás rendkívül lényeges.

Amennyiben gazdasági társaság alapítását tervezzük, a cégtörvény alapján ugyancsak elkerülhetetlen a jogi képviselő meghatalmazása. A cég bejegyzésére, valamint az utóbb bekövetkező változások nyilvántartásba történő átvezetésére a jogi képviselő elektronikus formanyomtatványon benyújtott kérelme szükséges. A gazdasági társaságok nyilvántartását jelenleg a cégbíróságként is működő törvényszékek végzik.