Tulajdonjogi korlátozások

Az emberi jogok és alapvető szabadságjogok védelméről szóló egyezmény szerint minden természetes vagy jogi személynek joga van javai tiszteletben tartásához. Senkit nem lehet tulajdonától megfosztani, kivéve, ha ez közérdekből és a törvényben meghatározott feltételek, valamint a nemzetközi jog általános elvei szerint történik.

Az Alkotmánybíróság szerint az Alkotmány a tulajdonjogot, mint az egyéni cselekvési autonómia hagyományos anyagi alapját részesíti védelemben. Kimondta, hogy az alkotmányos tulajdonvédelem a polgári jogi értelemben vett tulajdonvédelmen túlterjeszkedve biztosítja azt, hogy a tulajdonhoz való jog alanyai az életviszonyokat és gazdasági kapcsolatokat alakító gazdasági döntéseket önállóan és szabadon hozzák meg. Ez magyarázza, hogy az alkotmányos tulajdonvédelem nemcsak a polgári jogilag a tulajdon közvetett tárgyának minősülő dolgokra terjed ki, hanem az egyéb dologi jellegű vagyoni jogokra és egyes nem dologi jellegű vagyoni jogosultságokra is.

A polgári jog tudománya szerint a tulajdonjog ún. abszolút jog, vagyis a legteljesebb, legerősebb jog, mely elméletileg korlátozhatatlan. A polgári jog számos eszközzel biztosítja a tulajdonjog védelmét. A tulajdonjogot a rendelkezés, a birtoklás, a hasznosítás és a hasznok szedése részjogosultságokra bontják fel.

Valójában maga a Polgári Törvénykönyv is biztosítja a tulajdonjog korlátozását. A 177. § (1) bekezdése szerint ingatlant kivételesen, közérdekből – törvényben megállapított esetekben, módon és célokra – lehet kisajátítani. A kisajátított ingatlanért teljes, feltétlen és azonnali kártalanítás jár. A kisajátítás célja (a közérdek) a következő lehet:

  • állami vagy helyi önkormányzati szerv, valamint az e szervek működéséhez szükséges gazdasági, igazgatási, oktatási, közgyűjteményi, közművelődési, szociális és egészségügyi létesítmény elhelyezése;
  • város- és községrendezés;
  • állami vagy önkormányzati beruházásban megvalósuló tömbszerű vagy telepszerű lakóház építés;
  • bányászat;
  • honvédelem;
  • közlekedés;
  • posta és távközlés;
  • közcélú erőmű létesítése, a villamos energia továbbítására szolgáló vezeték és berendezés elhelyezése, ha a létesítés, illetőleg az elhelyezés másként nem biztosítható;
  • vízgazdálkodás;
  • a régészeti lelőhelyek és környezetük megóvása és feltárása;
  • műemlékvédelem és természetvédelem, ha a védelem másként nem biztosítható;
  • véderdő telepítése, védőfásítás és közérdekű erdőtelepítés;
  • építési tilalom alatt álló ingatlan tulajdonjogának megszerzése;
  • a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1991. évi XXXII. törvény 17. §-ának (2) bekezdése alapján az egyház részére történő átadás;
  • hőtermelő létesítmény és szolgáltatói hőközpont létesítése;
  • hulladékgazdálkodási közszolgáltatási létesítmény elhelyezésére, ha az másképpen nem biztosítható, és az ingatlanra vonatkozó hatályos terület-, illetve településrendezési terv az ingatlant ezen területfelhasználási egységbe sorolta;
  • szénhidrogén-szállító, gázelosztó vezeték és tartozékainak létesítése, ha a létesítés másként nem biztosítható.

A tulajdonjog korlátozásának további eklatáns példája a telki szolgalom intézménye. A Ptk. 166. § (1) bekezdése szerint telki szolgalom alapján valamely ingatlan mindenkori birtokosa más ingatlanát meghatározott terjedelemben használhatja, vagy követelheti, hogy a szolgalommal terhelt ingatlan birtokosa a jogosultságából egyébként folyó valamely magatartástól tartózkodjék. Telki szolgalmat

  • átjárás,
  • vízellátás és vízelvezetés,
  • pince létesítése,
  • vezetékoszlopok elhelyezése,
  • épület megtámasztása céljára vagy
  • a jogosult számára előnyös más hasonló célra lehet alapítani.

Telki szolgalom csak az ingatlan-nyilvántartás fogalmai szerint önállónak minősülő ingatlanok terhére (szolgáló telek), illetve javára (uralkodó telek) jöhet létre. A telki szolgalom alanyai az uralkodó, illetve szolgáló telek mindenkori birtokosai (a tulajdonos, a haszonélvező, a bérlő, a haszonbérlő stb.). A telki szolgalom gazdasági rendeltetése, hogy az uralkodó telek használhatóságát fokozza.

Telki szolgalom szerződéssel, jogszabály rendelkezése folytán és bíróság vagy más hatóság határozatával keletkezhet.
A jogszabály rendelkezése folytán keletkező telki szolgalomra jó példa a vezetékjog intézménye. A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény szerint a közcélú hálózat idegen ingatlanon történő elhelyezésére a hálózati engedélyes javára a Magyar Energia Hivatal vezetékjogot engedélyezhet, ha az a közcélú hálózat szükséges fejlesztése érdekében indokolt, és az ingatlan használatát lényegesen nem akadályozza.
A Magyar Energia Hivatal a jogerős határozattal megkeresi a földhivatalt a vezetékjog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése iránt. Amennyiben a vezetékjog nem az egész földrészletet érinti, akkor a határozathoz mellékelni kell az ingatlan érintett részét ábrázoló, az ingatlanügyi hatóság által záradékolt vázrajzot is. A vezetékjog a jogerős határozat alapján a bejegyzés előtt is gyakorolható.