A módosítás egyik meghatározó eleme, hogy a biztosító a gépjárműben keletkezett kár helyreállításához szükséges költségek általános forgalmi adóval növelt összegét a károsultnak csak akkor térítheti meg, ha a károsult által bemutatott számla tartalmazza a gépjármű helyreállításához szükséges munkálatok megnevezését, anyagköltségét és munkadíját, valamint az a számvitelről szóló törvény előírásainak megfelel. Ellenkező esetben a biztosító a gépjárműben keletkezett kárként az általa kalkulált nettó összeget, illetve – amennyiben az értékcsökkenés fizetésének feltétele fennáll – az értékcsökkenés összegét téríti meg.A jogszabályváltozás miniszteri indokolása szerint a módosítás a gazdaság fehérítését szolgálja. A károsultnak jogszabályban is rögzített érdeke lesz a jövőben, hogy a gépjárműben keletkezett károkat számla ellenében szakszervizben javítsák meg, és az egyéb módon történő javítást elkerüljék.Közlekedésbiztonsági szempontból új előírás, hogy a biztosítónak a kárfelvételi eljárás befejezését követő nyolc napon belül jelentési kötelezettsége keletkezik a közlekedési hatóság felé, ha a jármű meghatározott okok miatt a közlekedésre alkalmatlannak tekinthető. Ezt követően megindul a műszaki vizsgálat annak eldöntésére, hogy a gépjármű a továbbiakban alkalmas-e a közlekedésre.A biztosító a kártérítést csak akkor térítheti meg a károsultnak, ha a közlekedési hatóság a gépjármű műszaki vizsgálata eredményeként arról tájékoztatja a biztosítót, hogy a gépjármű a közúti forgalomban való részvételre közlekedésbiztonsági szempontból alkalmas, vagy a gépjárművet közlekedésbiztonsági szempontból műszakilag alkalmatlannak minősíti, és ennek alapján a gépjárművet a jegyző ideiglenesen vagy véglegesen kivonta a forgalomból.Nagyon fontos, hogy a károsult részére a biztosító az előlegen túl nem fizetheti ki a kártérítést, ha a közlekedési hatóság arról tájékoztatja, hogy az üzemben tartó a biztosító értesítése alapján elrendelt műszaki vizsgálatra a gépjárművet nem mutatta be, és a műszaki vizsgálatára más módon sem került sor.Fentieket nem kell alkalmazni, ha a kárt szenvedett gépjármű külföldi.A módosítást támogatók szerint lényeges, hogy hol, milyen technológiával és garanciával vagy a nélkül történik meg a sérült jármű javítása, különösen abban az esetben, ha a sérülés folytán a jármű a közúti közlekedésben való részvételre alkalmatlanná vált. A másik oldalon azonban az új szabályok szerinti eljárás jelentősen meghosszabbíthatja a jelenleg is nehézkes és hosszadalmas kárrendezési folyamatot.
Máris módosul az új kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló törvény

A még csak éppen, 2010. január 1-től hatályba lépett új kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló törvény 2010. április 1-től két, egymást kiegészítő fontos változást tartalmaz a közlekedési balesetből származó gépjárműkárok esetén.