Már ekkor jeleztük, hogy az Alkotmánybíróság természetesen foglalkozik a témával, hisz több beadvány érkezett a törvényi szabályozással szemben. Hogy mire jutott a taláros testület? A hír mára olyan gyorsan elterjedt, mint a tűz: egyszerűen szólva alkotmányellenesnek találta a szabályozást. Most lássuk az okokat!Az ingatlanadó szabályozásának kérdésével az Alkotmánybíróság kivételes gyorsasággal volt kénytelen foglalkozni. Ugyanis, amint hatályba lépett a vagyonadó e formája, több szempontból is azonnali alkotmányos kifogások tömkelegét fogalmazták meg a szabályozással szemben. A mielőbbi döntést az is indokolttá tette, hogy a vagyonadó e formájáról például EVA-s adózóknak már a 2010 februárjában benyújtandó adóbevallás során nyilatkozniuk kellett volna, így a döntés nyilvánvalóan nem tűrt halasztást. Pedig már az adóhatóság (a továbbiakban: APEH) a honlapján közzétette – az adatvédelmi biztos ajánlását is figyelembe véve – azt az elektronikus nyomtatványt, mely kitöltésével az "ingatlanadó" kiszámítható volt.Az Alkotmánybíróság végül 2009. január 26-án kelt döntésében semmisítette meg az ingatlanadó, mint vagyonadó rendelkezéseit. A döntés nemcsak jogászok, hanem több neves adószakértő is bírálta, leginkább azt nehezményezve, hogy az Alkotmánybíróság kormányzási és törvényhozási, jogalkotói feladatokba avatkozott be.A vonatkozó jogszabály szóban forgó rendelkezéseinek a megsemmisítését elsősorban az indokolta, hogy a lakóingatlanokat terhelő forgalmi-alapú adó bár önadózáson alapul, azonban a forgalmi érték meghatározása olyan mértékű kockázatot és bizonytalanságot hordoz magában, mely ellentétes a jogbiztonsággal. Ugyanis a törvény alapján az adóalanynak kellett volna megállapítania az ingatlan forgalmi értékét, mely az adóalapot képezte volna. Az APEH lehetővé tette, hogy ez az általa meghatározott elektronikus nyomtatványon kerüljön meghatározásra és bevallásra, ez esetben, ha egy későbbi ellenőrzés során eltérés van, akkor nem vetett volna ki bírságot az APEH. Azonban ez a megállapítási, és bevallási forma nem volt kötelező, így az az adóalany, aki ezt nem kívánta volna igénybe venni és az általa meghatározott forgalmi érték és az APEH által később megállapított forgalmi érték között 10 %-nál nagyobb eltérés lett volna, akkor az APEH-nak bírságolnia kellett volna. Ekkor persze a bírságon felül nemcsak a különbözeti összeget, hanem a késedelmi pótlékot is meg kellett volna fizetni, ugyanúgy, mint egyéb késedelmes adófizetés esetén. Mivel az ellenőrzésre az 5 éves elévülési időn belül az APEH-nak bármikor lehetősége van, így az is előfordulhatott volna, hogy akár a bevallást követő 4, 5 vagy 5 éven belül merült volna fel ez az eltérés. Így nyilvánvaló az, hogy utólag igen nehéz azt bizonyítani, hogy a korábban bevallott ingatlan forgalmi érték mennyire volt reális. A taláros testület szerint továbbá az sem volt egyértelmű, hogy hogyan oszlik meg az adófizetési kötelezettség az ingatlan tulajdonosa és a haszonélvezője vonatkozásában, akkor, ha az ingatlanadó megfizetésére a haszonélvező lett volna köteles. Ez utóbbi bizonytalanság is alapvetően a jogbiztonság intézményét sértette.Azonban figyelem! A törvény a vízi-, légijárművek, valamint személygépkocsik vagyonadójára vonatkozó rendelkezései továbbra is hatályban maradnak, így ezek vonatkozásában a vagyonadó-fizetési kötelezettség az érintettek számára továbbra is fennáll.Fontos azonban azt is leszögezni, hogy az Alkotmánybíróság határozata szerint önmagában nem alkotmányellenes sem az ingatlanadó, mint vagyonadó, sem pedig az, hogy ennek bevallása önadózással történt volna. Nyilvánvaló azonban, hogy a 2010 áprilisában esedékes országgyűlési választások miatt sem a törvény korrekciójára, sem pedig annak az országgyűlés elé tárására már nem fog sor kerülni. Azonban mi történik azokkal az adózókkal, akik már bevallották és befizették a megsemmisített törvényi rendelkezések alapján az "ingatlan adójukat"? Az APEH hivatalos közleménye alapján ezen összegek visszafizetése iránt az adóhatóság intézkedni fog.