Először is lássuk, e kérdést hogyan szabályozza a Munka Törvénykönyve. A 164.§ szerint, a jogalap nélkül kifizetett munkabér hatvan napon túl akkor követelhető vissza, ha a munkavállalónak a kifizetés alaptalanságát fel kellett ismernie, vagy azt maga idézte elő.

A jogszabály tehát akként rendelkezik, hogy a jogalap nélkül kifizetett munkabér 60 napon belül visszakövetelhető. Ehhez munkáltatónak elegendő a jogalap nélküliségre hivatkoznia írásbeli fizetési felszólításában, vagy ha az összeg meghaladja a kötelező legkisebb munkabér háromszorosát, úgy fizetési meghagyásos eljárást kezdeményezhet munkavállalójával szemben. Így amennyiben munkavállalóként észleljük a túlfizetést, úgy azt érdemes haladéktalanul jeleznünk munkáltatónk felé, a jogi hercehurcát elkerülve.

Előfordul azonban, hogy a 60 nap anélkül telik el, hogy bármelyik fél is jelezte volna a téves kifizetést. Ekkor a munkáltató abban az esetben követelheti vissza a többletet, ha bizonyítja, munkavállalójának fel kellett ismernie a jogalap hiányát, vagy a tévedést kifejezetten a munkavállaló idézte elő.

De mit is jelentenek ez utóbbi fogalmak? A bírói gyakorlat szerint először is meg kell vizsgálni a különbözet nagyságát. Tehát egy konkrét példával élve, ha a munkavállaló szokásos havi munkabére nettó 250 000,- Ft, ám az egyik hónapban 500 000,- Ft kerül a számlájára munkabér címen, úgy a jelentős eltérésre tekintettel a munkavállalótól elvárható volt, hogy a téves utalást felismerje. Ám ha a munkavállaló havi bére változó, mert például részben teljesítménybéres, a munkáltató pedig helytelen számítás okán 20 000,- Ft-tal többet fizet ki, kétségbe vonható a különbözet 60 napon túli visszakövetelésének jogalapja, hisz a munkavállalótól nem várható el, hogy ismerje a bérszámfejtés szabályait, pláne, ha még bérjegyzéket sem kap időben a munkáltatójától.

Elképzelhető azonban az is, hogy a téves számítás mögött a munkavállaló rosszhiszemű magatartása áll, mert például a túlóra-elszámolási rendszerhez hozzáférve, a saját egységeit növelve, jogtalan többletet eredményezett saját javára. Ekkor, ha munkáltató bizonyítani tudja a történteket, úgy szintén visszakövetelhető a jogalap nélkül kifizetett összeg, akár 60 napon túl is.

Amit még érdemes szem előtt tartani az az, hogy amint a munkáltató észleli a tévedést, a különbözetet semmiképpen sem vonhatja le automatikusan a következő havi bérből. Ehelyett a fent említett fizetési felszólítással élhet, mellyel szemben munkavállaló 30 napon belül munkaügyi bírósághoz fordulhat, vagy másik lehetőségként a munkáltató fizetési meghagyásos eljárást kezdeményezhet, mely utóbbi esetben, ha a munkavállaló ellentmondással él, úgy az eljárás perré alakul és végső soron szintén a munkaügyi bíróság döntheti el a jogvitát. Az elévülési időre ekkor is tekintettel kell lenni, ami a fentiek szerint 60 nap, ha pedig a munkavállaló felismerhette a jogalap hiányát, úgy 3 év.