Miről is van szó?

A Polgári Törvénykönyv a kártérítési felelősség egyes esetei kapcsán tér ki a termékfelelősség szabályaira. Nagyon egyszerűen fogalmazva akkor beszélünk termékfelelősségről, amennyiben valamilyen ingóság, termék hibájából, valami másban, egy vagyontárgyban vagy valakinek a személyében kár, sérülés következik be. Részletesebben kifejtve pedig akkor beszélünk termékkáról, ha valakinek a hibás termék által okozott testi sérülése vagy egészségkárosodása miatt kára keletkezett, illetve, ha a hibás termék más, magánhasználatban lévő dolgokban okozott kárt. Ez utóbbi vonatkozásában a törvény azt is kiköti, hogy milyen összeghatár felett ismeri el a kárt termékkárnak. Eszerint a kárnak meg kell haladnia az 500 eurónak, a Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyama szerinti forintösszegét. Ezt az összeghatárt el nem érő esetekben nem alkalmazhatóak a termékfelelősségre vonatkozó szabályok.

Ki felel a termékkárokért?

Ha egy termék hibás és közvetlenül ez okozza a kárt, akkor a termék gyártója – a Polgári Törvénykönyvben rögzített – termékfelelősség szabályai alapján köteles helytállni és kártérítést fizetni a károsult számára.

Mikor hibás a termék?

A félreértések elkerülése végett, a Polgári Törvénykönyv azt is meghatározza, hogy a termékfelelősség esetén, mikor minősül hibásnak egy termék. Erre amiatt van szükség, mert ez a hiba nem egyelő ugyanazzal a fogalom-meghatározással, mint amelyet egy garanciális, vagy kellékszavatossági helytállásnál rögzít a törvény.

A termék egyébként akkor hibás, amennyiben nem nyújtja azt a biztonságot, mely általában elvárható tőle, figyelembe véve a termék rendeltetését, az ésszerűen várható használatát is. Ha tehát – egy példával szemléltetve, egy mobiltelefon az akkumulátor puffadása miatt, felrobban és emiatt a mobiltelefont használó személy keze megsérül, akkor ez megalapozhatja a termék hibáját és az ebből eredően keletkezett, személyi sérülésből eredő igényt is. Sajnos a hiba fennállását a károsultnak kell bizonyítania, mely sok esetben szakkérdés eldöntésétől függ. Ha a károsult mindezt bizonyítja, akkor a gyártó csak és kizárólag a törvényben meghatározott esetekben mentesülhet a helytállási kötelezettsége alól. Ilyen eset például, ha a gyártó igazolja, hogy a terméket nem hozta forgalomba, vagy a termék hibáját jogszabály vagy kötelező hatósági előírás alkalmazása okozta, vagy a termék forgalomba hozatalakor a tudomány és technológia akkori állása szerint nem volt felismerhető. A gyártót terhelő kimentési okok igen konkrétan és sokszor nehezen igazolhatóak.

Ugyanakkor a károsult a kárigényét záros határidőn belül, azaz a kárról való tudomásszerzéstől számított 3 éven belül érvényesítheti a gyártóval szemben. A gyártót viszont objektív módon, az adott termék forgalomba hozatalától számított 10 évig terheli a termékfelelősségi kötelezettsége. Ebből az is következik, hogy amennyiben az érintett mobiltelefont a gyártó 12 éve már forgalomba hozta, de a termék hibájából 1 éve következett be a személyi sérülés, akkor sajnos már a gyártóval szemben sem lehetséges a fellépés a fenti okból.

Összefoglalva, érdemes fejünkben tartani, hogy egy olyan esetben is megvan a lehetősége az igényérvényesítésnek, méghozzá a termék gyártójával szemben – ha a klasszikus jótállási, vagy a szavatossági igény már nem áll fenn.