Ha valaki feltehetően más tulajdonában álló, elveszett dolgot talál és azt birtokba veszi, megszerzi annak tulajdonjogát.

Elsőként tehát az a legfontosabb, hogy a dolog más tulajdonában álljon, ne legyen a miénk.

A másik, hogy a dolog legyen elveszett. Ha tehát a szomszéd néni a kerítésünkhöz támasztja a biciklijét, amíg beszalad a házba, akkor nem kaphatjuk fel nagy örömmel, hogy: ’de szép bicikli, mit találtam!’, mert az a bicikli nem veszett el, a tulajdonosa okkal hagyta a kerítésnek támasztva.

Fontos még a birtokbavétel, tehát az, hogy a dolgot a találó a fizikai uralmába vegye.

Ha a dolgot többen találják meg, a találótársakat a találó jogai együttesen, egymás között egyenlő arányban illetik meg és kötelességei egyetemlegesen terhelik. Találótárs az is, aki a dolgot elsőként felfedezte és annak birtokbavételére törekedett, de végül más vette azt előbb birtokba. (Ez nagyon hasznos tudás lett volna 8 évesen, amikor az unokatestvéreimmel sírásig menő vita alakult ki egy húsvéti tojáskereső versenyen)

Mit tegyünk, ha találtunk valami értékeset?

Az első és legfontosabb, hogy ne tegyük zsebre, mint azt a cím javasolja, tulajdonjogot ugyanis csak akkor fogunk a dolgon szerezni, ha mindent megteszünk annak érdekében, hogy a dolgot a tulajdonos visszakaphassa és a dolog tulajdonosa vagy az átvételre jogosult más személy a találástól számított egy éven belül, -élő állat esetén három hónapon belül -, a dologért nem jelentkezik.

A találó ez alapján köteles a talált dolgot a találástól számított nyolc napon belül a dolog elvesztőjének, tulajdonosának, a dolog átvételre jogosult más személynek vagy a találás helye szerint illetékes jegyzőnek átadni. A jegyző előtt a tulajdonosnak nyilatkoznia kell, hogy ha a dologért a megadott határidőn belül senki nem jelentkezik, akkor igényt tart-e a dolog tulajdonjogára. Erről a jegyző igazolást állít ki a találónak.

Mit tesz a jegyző a talált dologgal?

Ha az átadott dolog átvételére jogosult személye megállapítható, a jegyző a dolgot késedelem nélkül átadja a jogosultnak. Ha az átvételre jogosult személye nem állapítható meg, a jegyző a dolgot az átadástól számított három hónapon át megőrzi. Ha ez idő alatt a jogosult nem jelentkezik, a dolgot – ha ennek tulajdonjogára az átadáskor igényt tartott – a találónak ki kell adni.

Ekkor a találó az igazolás ellenében átveheti a dolgot és a dolog állagának sérelme nélkül használhatja, de a dolgot nem adhatja el és nem adhatja más használatába. Egy év után a találó megszerzi a dolog tulajdonjogát. Ha ezt követően bukkanna fel a dolog tulajdonosa, akkor már csak a találó jófejségén múlik, hogy visszaadja-e részére a dolgot vagy sem, mivel jogilag nem lesz rá kötelezhető.

Ha a jogosult a dologért az átadástól számított három hónap alatt nem jelentkezett, és a találó az átadáskor nem tartott igényt a dolog tulajdonjogára, a jegyző a talált dolgot értékesíti.

Nem minden esetben vár a jegyző az értékesítéssel három hónapot. Ha például egy kosár almát találunk, jól is nézne ki, ha három hónap múlva kapnánk vissza egy kosár rohadt almát. Ha tehát a talált dolog nem tartható el vagy nem őrizhető meg, a jegyző az értékesítéséről késedelem nélkül gondoskodik.

Értékesítés esetén a talált dolog helyébe a pénzösszeg lép, amely az értékesítés során befolyt. Amennyibe a jogosult az értékesítés után jelentkezik a dologért, akkor már csak az ellenértéket fogja pénzben megkapni. Nyilván, ha az értékesítés előtt jelentkezik a tulajdonos akkor a dolgot részére ki kell adni.

Mit kapok, ha jó vagyok?

A jók vagyunk és jogszabály szerint leadjuk a talált dolgot, nem pedig zsebre tesszük, akkor adott esetben találódíjra is igényt tarthatunk.

Ha a talált dolog nagyobb értékű, és annak tulajdonjogát a találó nem szerzi meg, a találó méltányos összegű találódíjra jogosult, ha mindent megtett annak érdekében, hogy a tulajdonos a dolgot visszakaphassa. A találó a talált dolog kiadását a találódíjának kielégítéséig megtagadhatja. A találódíj a találót abban az esetben is megilleti, ha dolgot a hatóságnak leadta, aki időközben a dolgot már értékesítette.

Ha a talált dolog tulajdonosa, elvesztője vagy az átvételre jogosult más személy az egyéves, élő állat esetén három hónapos határidőn belül nem jelentkezik, és a dolgon a találó sem szerez tulajdonjogot, a tulajdonjog vagy a dolog értékesítéséből befolyt vételár az államot illeti.

Érdemes tehát a jogszabályok betartása mellett leadni a talált dolgot, mert az erkölcsi elismerésen túl, akár tulajdonjogot is szerezhetünk az elveszett dolgon, míg tulajdonjog megszerzése nélkül is jogosultak leszünk találódíjra, ha a dolog nagyobb értékű.