Rugalmas vagy kötetlen munkarend? Mi a különbség?

Egy szőke, göndör hajú nő a kanapén ül, kezében egy kávéval. A laptopján dolgozik.
A munkaerőpiac az utóbbi két évtizedben gyors és jelentős változásokon ment keresztül, melynek eredményeként bizonyos szektorokban a hagyományos munkaszervezési eszközök már-már elavultak lehetnek. Míg hosszú ideig a munkaidő mértéke állt az érdeklődés középpontjában, a fókusz egyre inkább annak beosztására tevődik át.

A hangsúlyeltolódás nem véletlen. Számos pozíció már nem követeli meg a dolgozó állandó jelenlétét a munkahelyen, ráadásul a hagyományosnak tekinthető, reggeltől késő délutánig tartó munkarend megnehezítheti a munkavállaló számára egyéb elintézendőit (például banki, hivatali teendők). Noha a szabályozás nem minden esetben követi gyorsan a felmerülő igényeket, a rugalmas és kötetlen munkaidő már hazai viszonylatban is kezd teret nyerni. De hogyan különböztethetjük meg a kettőt?

Főszabály szerint a munkaidőt munkáltató osztja be, rugalmas munkaidő esetén azonban ez a jogosultságot részben átengedi a munkavállaló számára. A gyakorlatban jellemzően ez akként valósul meg, hogy egy meghatározott idősávban (törzsidő) a munkavállaló köteles a munkahelyén tartózkodni és munkát végezni, azonban a fennmaradó, úgynevezett peremidőben a munkavállaló maga osztja be idejét. Ilyen esetekben a munkáltatónak kötelessége nyilvántartást vezetni a munkaidőről, és a túlórák (rendkívüli munka) díjazását is meg kell fizetnie a munkavállalónak.

Kötetlen munkaidőről akkor beszélünk, ha a munkavállaló teljes munkaidejét maga osztja be. Erre elsődlegesen vezető állású munkavállalók jogosultak, de egyes speciális konstrukciók is indokolják ezt a megoldást (például a távmunkavégzés), hiszen a munkaköri feladatok nem kapcsolódnak szorosan a többi munkavállaló munkavégzéséhez. Ilyen beosztás esetén a munkáltató nyilvántartási kötelezettsége és a túlóra fogalmilag nem értelmezhető, ellentétben a rugalmas munkaidő szabályival.

dr. Heinrich Renáta fényképe

Szerző: dr. Heinrich Renáta

jogi előadó

Diplomáját 2016-ban szerezte meg az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán, majd rövid ügyvédjelölti pályafutás után októberben a D.A.S. Jogvédelmi Biztosító Zrt-nél helyezkedett el. Szívügye elsősorban a munka- és szociális jog, emellett érdeklődik a peren kívüli alternatív vitarendezés és a kommunikáció iránt is. Célja, hogy a jogi tudást közérthetően és életszerűen oszthassa meg másokkal, és minden relációban a gyengébb felet segíthesse.

Jogi problémája van?
Ilyen és hasonló esetekben is segít a D.A.S.

Kérjen
visszahívást!

A cikk utolsó frissítésének időpontja: ( 7 hónapja )

Előfordulhat, hogy a jogi háttér vagy a piaci helyzet megváltozása miatt a cikkben közölt információk már nem időszerűek. Az információk pontosságáért és hasznosságáért mindent megteszünk, de tartalmukért és felhasználásukért következményeiért felelősséget nem vállalunk.

Aktuális információkért vegye fel velünk a kapcsolatot!