Először is nem mindegy, hogy áru adásvételéről vagy szolgáltatás igénybevételéről van szó. Továbbá vizsgálandó a nemfizető fél szándékossága, illetve az ügylet értéke is. Az nem újdonság, hogy aki valamilyen ingó dolgot tudatosan, az ellenértéke megfizetésének szándéka nélkül vesz el, az értékhatártól függően a lopás szabálysértését vagy bűncselekményt követ el.
Szolgáltatás fizetés nélküli igénybevétele esetén nincs konkrétan eltulajdonított dolog, de a vagyoni hátrány itt is nyilvánvalóan megállapítható. Aki taxiba ül, és az utazás végén nem tud vagy nem akar fizetni, annál alapos a gyanú arra, hogy tulajdon elleni szabálysértést követett el (ha nem haladja meg a viteldíj az ötvenezer forintot). Az internet különböző fórumain többféle, ellentmondásos vagy hiányos tájékoztatás, vélemény olvasható azzal kapcsolatban, hogy ilyenkor milyen eszközei vannak a taxisnak, felléphet-e az utassal szemben.
A válasz az, hogy a tulajdon elleni szabálysértés elkövetésén tetten ért személyt bárki visszatarthatja, köteles azonban őt a rendőrségnek haladéktalanul átadni. A taxis tehát akár a járműből való távozás megakadályozásával, akár tényleges személyes kényszerítő erővel is visszatarthatja a potyafuvarban érdekelt utasát, sőt, egyenesen el is szállíthatja a legközelebbi rendőrségre. A helyzetet bonyolítja ugyanakkor, hogy a taxis ilyen esetben sem jogosult az utast „igazoltatni”, egyéb intézkedési jogköre nincs. A meg nem fizetett viteldíjra vonatkozó polgári igényét a taxis vállalkozó vagy közvetlenül a szabálysértési eljárásban vagy attól függetlenül is érvényesítheti.
Ha az utas visszatartására nem került sor, akkor a szabálysértési hatóság a telefonszám, személyleírás és más ismert adatok alapján derítheti fel az elkövető kilétét, ám ez a gyakorlatban nem minden esetben sikeres. Vigyáznia kell annak a potyázónak, aki rendszeresen követ el, egyenként kisebb értékű szabálysértést, mert ha lelepleződik, akkor az egy éven belüli elkövetett szabálysértéseket együttesen bírálják el, és a cselekménye(i) könnyen bűncselekménnyé minősülhetnek át.
Más megítélés alá eshet ugyanakkor az az eset, amikor az utas és a szolgáltató között vita alakul ki a szolgáltatás díjára vonatkozóan (pl. az utas saját GPS adatai alapján visszaélést tapasztal a távolságot illetően). Ha az utas ilyenkor megfizet egy bizonyos összeget, de kevesebbet, mint amennyit a taxióra mutat, akkor ebben az esetben kétséges, hogy a tulajdon elleni szabálysértés megvalósul-e, avagy mindez csupán polgári jogi, elszámolási vitára ad okot a felek között.