A buszon történő utazás feltétele a menetjegy vagy bérlet megváltása, amivel egyúttal – ráutaló magatartással – személyszállításra vonatkozó szerződés jön létre a fuvarozó vállalat és az utas között. Ezt a jogviszonyt nem csak a jogszabályok, hanem az adott fuvarozó vállalatnál alkalmazott üzletszabályzat, utazási feltételek határozzák meg. Ez megkülönbözteti a kézi- és útipoggyászt, továbbá a csomagot. A csomagra és a kézipoggyászra az utasnak kell felügyelnie, nemcsak azért, hogy abból semmi ne tűnjön el, hanem azért is, hogy azzal másnak kárt ne okozzon. Aki tehát elalszik, és eközben táskájából lábra kél telefonjának, hiába is perelné a busztársaságot.
Ennél kevésbé egyértelmű az útipoggyászban esett kárért való felelősség eldöntése. Az útipoggyász az a terjedelmes méretű csomagunk, amit az erre rendszeresített poggyászszekrényben, magyarán általában a busz aljában helyezünk el induláskor. A busztársaságok rendszerint kizárják az útipoggyászban feladható tárgyak köréből az ékszereket, készpénzt, műtárgyakat és meghatározott egyedi értékhatárt meghaladó tárgyakat (például nagy értékű műszaki cikkeket). Aki mégis ilyen tárgyat utaztat a busz aljában, lopás esetén ugyancsak ne számítson helytállásra, mert megszegte az üzletszabályzatban foglaltakat. Egyes elterjedt vélekedésekkel szemben a járművezető felszólítására lehetővé kell tenni a poggyász átvizsgálását, mivel ennek megtagadása az utazásból kizárással járhat. Tehát csomagostul ott maradhatunk a pályaudvaron és megint csak kártérítés reménye nélkül.
Van azonban egy nagyon fontos rendelkezés, amit az üzletszabályzatok előírnak a poggyásszal kapcsolatosan és mégsem mindig alkalmazzák a sofőrök: a poggyászszelvény (poggyászjegy) kiállítása az átvételről. Amennyiben ez elmarad – például, mert késésben van a járat és a sofőr siet – de a poggyászt a vezető átveszi és elhelyezi, akkor poggyászszelvény hiányában is beáll a fuvarozói felelőssége a buszvállalatnak. Ez azt jelenti, hogy az utazás tartama alatt beállt károkért (eltűnés, hiány, rongálódás) a fuvarozó felel és a fuvarozónak kell bizonyítania azt, hogy a kár rajta kívül álló elháríthatatlan okból, vagy a csomagolás kívülről észre nem vehető hiányossága miatt következett be. Ne fogadjuk el a fuvarozó kifogását arra vonatkozóan, hogy nincs poggyászszelvényünk, mert ezzel tulajdonképpen a saját szerződésszegő magatartására (mulasztására) hivatkozna.
Nagyon fontos, hogy a kár észlelését követően azonnal jelezzük azt a járművezetőnek és kérjük a kármegállapítást, továbbá a jegyzőkönyv felvételét. Ha csak a célállomásra érve, tehát később vesszük észre a bajt, még mindig nincs késő, de nagyon kell igyekezni az igényérvényesítéssel, mert erre mindössze 3 nap áll rendelkezésre. A kár összegét mindig az utasnak kell igazolnia, amire leginkább a számla (vásárlási vagy javítási) alkalmas, de más módon is igazolható a kár nagysága. Lopás esetén mindemellett érdemes természetesen feljelentést is tenni, hiszen a fuvarozó felelőssége nem minden tárgyra terjed ki, valamint az összeg is korlátos. Jogalapi vagy összegszerűségi vita esetén – ha nem akarunk okvetlenül ügyvédhez és bírósághoz fordulni – válasszuk a békéltető testületi eljárást.