Brigitta új állást kapott, ezért hároméves kislányával elköltözött korábbi lakóhelyéről. új otthonuk minden szempontból tökéletesnek tűnt, azonban egy szerda estén fürdőszobájának falán egy vizes foltot vett észre. Mivel eleinte csőtörésre gyanakodott, ezért szerelőt hívott, aki azonban megállapította, hogy a lakásban nem látható olyan repedt szifon, mely a vizesedést okozhatja. A szakember felhívta a figyelmet arra, hogy kizárólag a szomszéddal közös falrészen növekszik a folt.
Brigitta meg is kereste szomszédját, aki azonban nem hajlott az együttműködésre. Időközben a vizesedés már Brigitta nappalijára is átterjedt, szintén kizárólag a közös fal mentén. A közös képviselő figyelmeztetései és a szomszéd alatt lakó idős házaspár jelzése ellenére nem sikerült a problémát orvosolni, miközben Brigitta lakásában a levegő növekvő páratartalma miatt a kellemetlen szag mellett penészgomba is megjelent. Brigitta szerette volna megelőzni a további károkat, és mivel gyermeke egészségét is féltette, ezért speciális vakolattal, vegyszerekkel igyekezte orvosolni a problémát. Tekintettel arra, hogy az ingatlan felújítása sürgetővé kezdett válni, végül egy szakértő végzett vizsgálatot a lakásban. A szakember pontosan megállapította a vizesedés okát, mértékét és következményeit, így e szakvélemény birtokában Brigitta pert kezdeményezett az illetékes bíróság előtt.
Az összetett bizonyítási eljárás eredményeképpen – a szakértői megállapításokat is figyelembevéve – a bíróság megállapította, hogy a szomszédnál nem megfelelően beszerelt kád, illetve az alatta szakszerűtlenül elhelyezett szifon okozta a károkat Brigitta ingatlanában. A bíróság nem fogadta el azt az érvelést, mely szerint nem történt károkozás, hiszen a szomszédnak nem volt kötelezettsége rendszeresen felülvizsgálni a fürdőszoba állapotát. Az sem bírt döntő jelentőséggel, hogy a beszerelés nem megfelelő minősége pontosan kinek tudható be – a másik lakó passzivitása is hozzájárult a károk bekövetkezéséhez és fokozódásához.
Tekintettel arra, hogy ez a mulasztás a szakvélemény alapján egyértelmű okozati összefüggésben állt a bekövetkezett károkkal, így azok helyreállítási költségeit (mint a kár elhárítására fordított kiadást és az ingatlanban bekövetkezett értékcsökkenést) a szomszédra terhelte a bíróság, az igényérvényesítés költségével együtt.