Amennyiben az ingatlan megtekintését követően a bérleti feltételekben, a bérleti díj mértékében, illetve az egyéb releváns kérdésekben is megállapodás született, abban az esetben első lépésként feltétlenül szükséges tisztáznunk, hogy a bérbeadót pontosan milyen kapcsolat fűzi az adott ingatlanhoz.
Amennyiben a bérbeadó – állítása szerint – az ingatlan tulajdonosának minősül, abban az esetben célszerű az ingatlan tulajdoni lapjának beszerzése, amely alapján a tulajdonos kiléte, illetve a bérbeadó állítása egyértelműen ellenőrizhető.
Amennyiben a bérbeadó az ingatlan bérlőjének, haszonélvezőjének, vagy egyéb jogcímen alapuló jogszerű használójának vallja magát, abban a helyzetben mindig érdemes megkérnünk az illetőt a használat alapjául szolgáló jogviszonyt igazoló dokumentum, illetve szerződés bemutatására, valamint szintén célszerű az ingatlan tulajdoni lapjának beszerzése. Az ilyen típusú szerződéseken első lépésként mindig nézzük meg, hogy a bérbeadó jogosult-e az ingatlan albérletbe adására, illetve amennyiben az a tulajdonos beleegyezéséhez kötött, abban az esetben kérjük ki a bérbeadótól a tulajdonos írásbeli engedélyét is. Célszerű továbbá azt is megvizsgálnunk, hogy a bérbeadó által bemutatott bérleti-, vagy egyéb szerződésen tulajdonosként megjelölt személy a tulajdoni lap szerint tulajdonosnak minősül-e.
A fenti eljárást követően valamennyi esetben vessünk egy pillantást a tulajdoni lap utolsó szakaszára, és vizsgáljuk meg, hogy tehermentes-e az általunk bérbe venni kívánt ingatlan. Amennyiben az ingatlanon végrehajtási jogot, jelzálogjogot, vagy egyéb hasonló jogosultságot látunk bejegyezve, abban az esetben a lakásbérleti szerződés megkötése nem javallott, tekintettel arra, hogy az ilyen típusú bejegyzés alapján bármikor sor kerülhet az ingatlan tulajdonosa személyének módosulására, egyúttal a bérleti jogviszonyunk megszüntetésére, amelynek kapcsán a korábbi tulajdonos fizetésképtelensége akár még az anyagi kompenzációnk elmaradását is eredményezheti.