Német sajátosságok a kézbesítési szabályok területén

Megjelent a Kamionhírek.hu weboldalán

 

Gyakran éri kellemetlen meglepetés ügyfeleinket, akik valamelyik német hatóságtól kapnak hivatalos küldeményt. 

Előfordulhat ugyanis, hogy a küldemény esetén egy határozatról van szó, amellyel szemben jogorvoslattal élnének, erre azonban már nincs lehetőség, mert a jogorvoslati határidő már akkor lejárt, amikor a küldeményt ügyfeleink átvették.

Hogy lehet ez? Mit lehet tenni ilyen esetben?

Gyakran éri kellemetlen meglepetés ügyfeleinket, akik valamelyik német hatóságtól kapnak hivatalos küldeményt. Előfordulhat ugyanis, hogy a küldemény esetén egy határozatról van szó, amellyel szemben jogorvoslattal élnének, erre azonban már nincs lehetőség, mert a jogorvoslati határidő már akkor lejárt, amikor a küldeményt ügyfeleink átvették. Hogy lehet ez? Mit lehet tenni ilyen esetben?

Nézzünk először egy konkrét esetet. 
Egyik ügyfelünk 2009.08.17-én Németországban közlekedési balesetet okozott. Az általa vezetett kamion árokba csúszott igen nagy kárt okozva ezzel a kamionban, a rakományban, de még az útjelző táblában is. 
A rendőrség a helyszínre érkezett, a kamiont az árokból daruval mentették ki. A mentési költségek szintén magas összeget tettek ki. Ügyfelünk az esettel kapcsolatban november 11-én kapott kézhez egy határozatot, amelyben 675,-EUR bírsággal sújtották a fent megjelölt szabálysértés elkövetése miatt. A határozattal szemben ügyfelünk kifogást nyújtott be az általa történt kézhezvételt követően a határozatban megjelölt két héten belül. 
2009.12.28-án kapta meg ügyfelünk a német hatóságok határozatát, miszerint a kifogását elutasították, mivel a rendelkezésre álló két hetes határidőből kicsúszott.

Azért kell a német kézbesítési szabályokra nagyon figyelni, mert a magyar szabályozástól és gyakorlattól alapjaiban eltérő a német megoldás.

A vonatkozó eljárási szabályok lényegében a következők: Amennyiben egy külföldit, akinek Németországban nincs állandó bejelentett lakó- vagy tartózkodási helye, szabálysértési eljárás alá vonnak, vagy kisebb súlyú bűncselekmény elkövetésével gyanúsítják meg, az eljárás megindításával egyidejűleg felszólítják, hogy jelöljön meg egy belföldi lakóhellyel rendelkező kézbesítési megbízottat. Így ugyanis a szabálysértési- ill. a büntetőeljárás zökkenőmentes lefolytatását akarják biztosítani azáltal, hogy a külföldi (jelen esetben Magyarországra történő) kézbesítés ne okozhasson problémát. Amennyiben az érintett senkit nem tud megnevezni, javasolnak neki valakit. Rendszerint az illetékes bíróság vagy az illetékes központi szabálysértési hatóság valamely alkalmazottjáról van itt szó. Például azon szabálysértési ügyekben, amelyek egy Bajorországban elkövetett szabálysértésből erednek, a rendőrség általában Hans Loderbauer-t jelöli meg kézbesítési megbízottként.

A határozat kézbesítési megbízott részére történő kézbesítésével. ill. átadásával a kézbesítést sikeresnek tekintik, és a kifogás benyújtására rendelkezésre álló határidő megindul, amely mind a szabálysértési, mind a büntető eljárás esetén kettő hét. Nagyon fontos, hogy a német jogszabályok szerint a kettő hetes határidőn belül a jogorvoslati kérelmeknek be kell érkezniük a hatóságokhoz, nem elég a postára adást igazolni.

A kézbesítési megbízott feladata, hogy a kézhez vett határozatot a címzettnek – az eljárás alá vont, vagy a gyanúsított részére- továbbítsa. Általában a továbbküldés költségtakarékosságból sajnos csak egyszerű postai küldeményként történik meg, és így bizony igen sok idő eltelhet, amíg a tényleges címzett a küldeményt megkapja.

Amennyiben a kifogás benyújtására rendelkezésre álló két hetes határidő még nem telt el, amikor a címzett – az eljárás alá vont, vagy a gyanúsított – részére megérkezik a határozat, a lehető legrövidebb időn belül még bármit meg lehet és kell tenni annak érdekében, hogy a kifogás a bírósághoz vagy egyéb hatósághoz határidőben beérkezzen. 
Előfordulhat, hogy a határidő már lejárt a határozat kézhezvételekor, vagy egyébként már nincs lehetősége az érintettnek a kifogás határidőn belüli benyújtására. Ebben az esetben lehetőség van egy ún. igazolási kérelem benyújtására. Erre is kettő hetes határidő áll rendelkezésre, ami akkor kezdődik, amikor az érintett – az eljárás alá vont, vagy a gyanúsított- a határozatot kézhez veszi. Nagyon fontos, hogy az igazolási kérelemmel egyidejűleg magát a tényleges jogorvoslati kérelmet, jelen esetben a kifogást, is meg kell küldeni a hatóság részére. Ezzel egyidejűleg igazolható módón elő kell adni, hogy az eljárás alá vont személy, vagy a gyanúsított a jogorvoslattal támadott határozatot mikor vette át.

Egy megfelelően megindokolt igazolási kérelemnek a hatóság rendszerint helyt ad, a vonatkozó joggyakorlat ugyanis rendkívül szigorú ebben a kérdésben. A joggyakorlat lényege, hogy az eljárás alá vont, ill. a gyanúsított első ízben történő találkozását a hatóságokkal szükségtelenül nem nehezítik meg.

Nagyon fontos, hogy valamennyi határidő – mind a kifogás, mind az igazolási kérelem benyújtására rendelkezésre álló- csak akkor indul meg, amikor az eljárás alá vont személyt, ill. a gyanúsítottat erről az anyanyelvén tájékoztatják (kioktatják). Mivel mind a bíróságok, mind az egyéb hatóságok legtöbbször egységes, előre megszerkesztett tájékoztatót használnak a kioktatás körében, ezzel kapcsolatban probléma általában nem fordul elő, a tájékoztatás megfelelően megtörténik.

A fenti konkrét esetben a 2009.10.02-án meghozott, és 2009.10.06-án összeállított határozatot a kézbesítési megbízott rendes körülmények között legkésőbb 2009.10.10-én valószínűleg megkapta. Ügyfelünk 2009.11.23-án kifogást nyújtott be, tehát legkésőbb ezen a napon tudomást szerzett a határozatról. Sajnos azonban ezen a napon megkezdődött az igazolási kérelem benyújtására rendelkezésre álló kettő hetes határidő is. Mivel csak a kifogás benyújtása történt meg, az igazolási kérelem benyújtására nem került sor, a hatóság a kifogást, amely csak 2009.12.14-én, elkésetten érkezett meg, sajnos jogszerűen utasította el. A hatóság ezen döntése ellen további jogorvoslatnak helye nincs.

Összefoglalva tehát a fentieket, a lényeg, hogy amennyiben valaki Németországból határozatot kap, és a határozat meghozatalának dátuma miatt feltételezhető, hogy a két hetes határidő a kifogás benyújtására már lejárt, azonnal be kell nyújtani fentiek szerint egy igazolási kérelmet, és egyben a kifogást is. Amennyiben ez nem történne meg, sajnos nincs esély az eredményes jogorvoslatra.