Nem engednek fel a repülőre – Kihez forduljak?

A repülőtéren a stewardess ellenőrzi a beszállókártyát és az utas útlevelét.
Tipikus problémaként jelentkezik az utóbbi időben, hogy több légitársaság is azt a gyakorlatot folytatja, hogy visszautasítja néhány utas beszállását. Mint sok mindenre, így erre az esetre is szigorú szabályokat állapítanak meg az uniós előírások, melyek betartása viszont nem jellemző.

Gyakorlatunkban több olyan eset is előfordult már, amikor az érintett utas számára a reptéren derült ki, hogy – önhibáján kívül – mégsem fog elutazni külföldre azzal a járattal, melyre a jegyét is megváltotta. A forgatókönyv általában ugyanaz: mély döbbenet, elmaradt tájékoztatás, hoppon maradt utas.

A légi utasok jogairól és a légitársaságok kötelezettségeiről a 261/2004 EK rendelet szól. Eszerint, akkor beszélhetünk visszautasított beszállásról, amikor az utas, időben, megfelelő okmányokkal stb. beszállásra jelentkezett és beszállását megalapozatlanul megtagadta a légitársaság.

A beszállás alapvetően akkor tagadható meg, ha azt az érintett egészségügyi állapota, vagy valamilyen biztonsági, védelmi ok, illetve a megfelelő utazási okmányok hiánya indokolja. Ezekben az esetekben általában az érintett utas semmilyen igényt nem támaszthat.

Ha a fenti okok nem állnak fenn, azonban mégis megtagadja a légitársaság a beszállást, akkor köteles lenne egy sorrendiséget is betartani. Sokszor túlfoglalás fordul elő egy-egy járaton. Így először a légitársaság köteles lenne nyilatkozatni valamennyi utast, arról, hogy kik azok, akik önkéntesen lemondanak a helyükről. Ha ebben a körben volna olyan utas, aki él ezzel a lehetőséggel, akkor így cserélhetnek egymással az érintettek. Ez persze nem életszerű helyzet, azonban mégis ezt az eljárási rendet kellene követnie a légitársaságnak, mi több nem ártana ezt bizonyítania is.

Ha már azonban a beszállást ezek után visszautasította a légitársaság, akkor ennek következményeit is viselni szükséges. Ebben az esetben az érintett segítségnyújtást, átfoglalást, kártalanítást is követelhet a légitársasággal szemben.

Itt jelentősége a Rendeletben meghatározott kártalanításnak van. Ugyanis a fizetendő kártalanítás akár 250-600 Euro összeget is kitehet, attól függően, hogy az érintett légi útvonal milyen hosszú.

Abban az esetben, ha valaki a fentiek szerint járt, célszerű az érintett légitársaság ügyfélszolgálatán panaszát benyújtani, a történteket jegyzőkönyveztetni, egyben ragaszkodni a segítségnyújtáshoz, átfoglaláshoz és a kártérítési igényhez. Ez utóbbi egy elbírálási folyamat eredménye lehet, melynek kifizetésére nem a helyszínen kerül sor.