Milyen jogokat biztosít a csődeljárás a hitelezők részére?

A bíró a kalapáccsal üt: megszületett az ítélet.
Egy cég fizetésképtelensége számos problémát okozhat az üzleti partnerei részére. Különböző eljárások vannak melyek azt a célt szolgálják, hogy az adós rendezni tudja tartozását, illetve, hogy a hitelezők hozzájussanak követelésükhöz. Ezek közé tartozik a csődeljárás is. A törvény szerint a csődeljárás olyan eljárás, amelynek során az adós – a csődegyezség megkötése érdekében – fizetési haladékot kap, és csődegyezség megkötésére tesz kísérletet.

Az eljárás célja, hogy az adós megállapodást kössön a hitelezőivel, úgy, hogy közben helyreállítsa fizetőképességét, és folytathassa tevékenységét. Mindez azt jelenti, hogy az eredményes csődeljárás pozitív hozadéka, hogy az adós cég fennmaradhat. Ezzel szemben a felszámolási eljárás olyan eljárás, amelynek célja, hogy a fizetésképtelen adós jogutód nélküli megszüntetése során a hitelezők követelése a törvényben meghatározott módon kielégítést nyerjen.

Nézzük először is, hogy kit tekint a törvény hitelezőnek a csődeljárás szempontjából? Hitelezőnek az alábbi feltételekben meghatározott személyek minősülnek:

  • az, akinek az adóssal szemben jogerős és végrehajtható bírósági, hatósági határozaton vagy más végrehajtható okiraton alapuló, nem vitatott vagy elismert, lejárt pénz- vagy pénzben kifejezett vagyoni követelése van,
  • akinek az adóssal szemben vitatott, vagy a csődeljárás alatt esedékessé vált pénz- vagy pénzben kifejezett vagyoni követelése van, és a követelést a vagyonfelügyelő nyilvántartásba vette;
  • akinek az adóssal szemben olyan jövőben lejáró, pénz- vagy pénzben kifejezett, létező vagyoni követelése van, amely szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerződésből jogszerűen ered, és amely a hitelező által már teljesített termékértékesítéshez, szolgáltatás teljesítéséhez kapcsolódik, és ezt a hitelezői követelést a vagyonfelügyelő nyilvántartásba vette.

Csődeljárás megindítására az adós kérelme alapján van lehetőség. Ha a csődeljárás megindítása iránti kérelmet a bíróság nem utasítja el, 15 napon belül végzést hoz a csődeljárás elrendeléséről, és intézkedik annak a Cégközlönyben való közzétételéről, valamint a cégjegyzékben az adós cégneve mellett a „cs. a.” toldat feltüntetéséről.

A végzés közzétételétől az adóst fizetési moratórium illeti meg a vele szemben a fizetési haladék kezdő időpontját megelőzően, vagy az azt követően esedékessé váló pénzkövetelések vonatkozásában. Ez azt jelenti, hogy az adóssal szemben nem követelhető fizetés teljesítése. A fizetési haladék a közzétételt követő 120. napot követő második munkanap 0 óráig tart, mely kivételes esetekben meghosszabbítható a csődeljárást kezdő időpontjától számított 240 vagy 365 napig. Az ideiglenes fizetési haladék és a fizetési haladék célja a csődvagyon megőrzése a hitelezőkkel kötendő egyezség érdekében.

Az adós a hitelezőit a csődeljárást elrendelő végzés közzétételétől számított 5 munkanapon belül közvetlenül is értesíti. A hitelezőket országos napilapban, továbbá a honlapján is felhívja követeléseiknek a csődeljárás elrendeléséről szóló végzés közzétételétől számított 30 napon belül történő bejelentésére, valamint arra, hogy a követelés nyilvántartásba vételéért fizetendő díjat a bíróság által kirendelt vagyonfelügyelő pénzforgalmi számlájára fizessék meg, és a követeléseiket megalapozó okiratok csatolják. Fontos, hogy a határidő elmulasztása esetén a követelés nyilvántartásba vételére nem kerül sor. A követelés nyilvántartásba vételének feltétele az is, hogy a hitelező annak 1%-át, de legalább 5000 forintot és legfeljebb 100 000 forintot nyilvántartásba-vételi díjként befizessen a vagyonfelügyelő pénzforgalmi számlájára, aki az így beérkezett összeget elkülönítetten köteles kezelni, és azt kizárólag számlával igazolt költségeinek megtérítésére és díjának kiegyenlítésére használhatja fel.

A vagyonfelügyelő az adós bevonásával besorolja követeléseket a hitelezőkkel folytatandó, egyezségkötést célzó tárgyalások előkészítése céljából. Követeléseik nyilvántartásba vételéről és besorolásáról a vagyonfelügyelő a hitelezőket haladéktalanul tájékoztatja. Az adós – a csődeljárás kezdő időpontjától számított 60 napon belüli időpontra – összehívja a hitelezőket, egyezségi tárgyalást tart. Az egyezségi tárgyalásra az adós – a vagyonfelügyelő bevonásával – köteles a fizetőképesség helyreállítását vagy megőrzését célzó programot és egyezségi javaslatot készíteni. Az egyezségi javaslat megismerhetőségét a hitelezők számára a tárgyalás időpontját 5 munkanappal megelőzően biztosítani kell. Az egyezségi tárgyaláson a hitelezők személyesen vagy képviselőjük útján vehetnek részt és szavazással döntenek. A szavazatok számításánál a hitelezőket minden 50 000 forint elismert vagy nem vitatott követelésként nyilvántartásba vett követelés után egy egész szavazat illeti meg, töredékszavazat érvényesítésének nincs helye. Az 50 000 forint alatti követelések hitelezői is egy szavazattal rendelkeznek.

Amennyiben az egyezség keretében az adós megállapodik a hitelezőkkel az adósság rendezésének feltételeiről, megállapodásukban rendelkezhetnek:

  • az adósságra vonatkozó engedményekről és a fizetési könnyítésekről,
  • egyes követelések elengedéséről vagy átvállalásáról,
  • a követelések fejében az adós gazdálkodó szervezetben részesedés szerzéséről,
  • a követelések megfizetéséért való kezességvállalásról és egyéb biztosítékokról,
  • az adós reorganizációs és veszteségcsökkentő programjának elfogadásáról,
  • továbbá mindarról, amit az az adós fizetőképességének megőrzése vagy helyreállítása érdekében szükségesnek tartanak, ideértve az egyezség időtartamát és végrehajtása ellenőrzésének módját is.

Egyezség akkor köthető, ha az adós az egyezséghez a szavazati joggal rendelkező hitelezőktől – a biztosított és a nem biztosított hitelezői osztályokban egyaránt – a szavazatok többségét külön-külön megkapta. Fontos kiemelni, hogy a megkötött egyezség azokra az egyezségkötésre jogosult hitelezőkre is kiterjed, akik az egyezséghez nem járultak hozzá, vagy szabályszerű értesítésük ellenére az egyezség megkötésében nem vettek részt. Továbbá az egyezség kiterjed azon hitelezőkre is, amelyek vitatott követelésére tartalékot kellett képezni, vagy tartalékképzés helyett biztosítékot kellett számára nyújtani (kényszeregyezség).

A bejelentési határidő elmulasztása miatt nyilvántartásba nem vett hitelezői igény jogosultja az adós ellen követelését nem érvényesítheti, azonban a más által kezdeményezett felszámolási eljárásban a még el nem évült követelését bejelentheti. Az egyezséget írásba kell foglalni és a vagyonfelügyelő köteles azt ellenjegyezéssel ellátni.

Az egyezségi tárgyalás eredményét köteles az adós gazdálkodó szervezet vezetője a bíróságnak bejelenteni, illetve egyezség esetében az egyezségi megállapodást, továbbá a feltételek teljesülését igazoló jegyzőkönyveket, megállapodásokat, nyilatkozatokat is köteles mellékelni. A bíróság az egyezség jóváhagyása tárgyában a kérelem beérkezésétől számított 15 munkanapon belül dönt.

Amennyiben az egyezség megfelel a jogszabályokban foglaltaknak, a bíróság végzéssel azt jóváhagyja, és a csődeljárást befejezetté nyilvánítja. Ha az egyezség nem jött létre, vagy a jogszabályokban foglaltaknak nem felel meg, a bíróság a csődeljárást megszünteti, ezt követően a felszámolási eljárásban az adós fizetésképtelenségét hivatalból állapítja meg, és elrendeli az adós felszámolását.