Az első részben egy életszerű példát említettünk, miszerint egy kertészeti cég alkalmazottjai kárt okoztak fűkaszálás közben egy parkoló autóban. Eddig a munkáltató munkavállalóval szembeni kártérítési igényét részleteztük, mosta azonban arról lesz szó, hogy a gépjármű tulajdonosa, vajon kivel szemben léphet fel jogilag a gépjárműve kijavítási költségének érvényesítése során?
A kiindulási alap
Mint minden kártérítési igénynél, itt is irányadó, hogy aki másnak jogellenesen kárt okoz, az a személy, tehát a károkozó köteles azt megtéríteni. A károkozó magatartást, a bekövetkezett kárt, valamint ezek okszerűségét, tehát magát a kártérítési igény jogalapját és összegszerűséget a károsultnak kell bizonyítania. Ha ennek eleget tesz a károsult, akkor a károkozó csak abban az esetben mentesül a felelősség alól a károkozó, ha bizonyítja, hogy magatartása nem volt felróható. Egyébként általában elmondható, hogy minden károkozás jogellenes, de ez alól kivételt képez az – a teljesség igénye nélkül – ha a károkozó a kárt a károsult beleegyezésével okozta.
Példánknál maradva, ha van arra tanú, vagy egyéb képi bizonyíték, hogy a kertészeti alkalmazottak miként – tehát ponyva nélkül – végezték a fűkaszálást, akkor a károkozó magatartás egyértelműen behatárolható. Ha ezt a károkozást maga a gépjármű tulajdonos, tehát a károsult is látta, akkor javasolt azonnal erről jegyzőkönyvet felvenni, melynek rögzítik a felek a történteket, azt, hogy milyen sérülés következett be az autóban. Ha ezt a kertészeti alkalmazottak nem teszik meg, akkor célszerű a helyszínre a rendőrséget kihívni, intézkedés érdekében. Ekkor nemcsak a munkavégzést ellátó cég azonosítható, hanem maga a sérülés is dokumentálható. Ha utóbb vesszük észre a történteket, akkor javasolt a sérülésekről, magáról, a fűkaszálás „nyomairól” képeket készíteni, és ha közterületen történt mindez, akkor az illetékes önkormányzattal felvenni a kapcsolatot annak kiderítése érdekében, hogy kik végeztek munkálatokat az adott napon és helyszínen. Ezáltal beazonosíthatóvá válik a munkáltatói cég. És hogy ez miért is fontos? Azért, mert a károsult – főszabály szerint – ebben az esetben nem közvetlenül a károkozó személlyel, azaz az alkalmazottal szemben léphet fel.
Kivel szemben érvényesíthető a kártérítési igény?
A fenti kérdésre a Polgári Törvénykönyv adja meg a választ. Az alkalmazott által okozott kárra nem az általános kártérítési szabályokat kell alkalmazni, mivel ennek külön, a törvényben rögzített speciális esete van. A Ptk. 6:540.§ alapján, ha az alkalmazott, a foglalkoztatására irányuló jogviszonyával összefüggésben harmadik személynek kárt okoz, akkor a károsulttal szemben a munkáltató köteles helyt állni. Eredeti példánknál maradva a gépjármű tulajdonosa a munkáltatóval, azaz a kertészeti céggel szemben léphet fel.
Azonban, mint minden esetben, itt is létezik egy kis csavar. Ha ugyanis megállapítható az, hogy a munkavállaló a kárt szándékosan okozta, akkor a munkáltató és a munkavállaló egyetemlegesen felel az okozott kárért.
Az alkalmazott és a tag egyetemlegesen felel a munkáltatóval, illetve a jogi személlyel, ha a kárt szándékosan okozta.