A munkavállaló kártérítési felelőssége
A Munka Törvénykönyve rendelkezik azokról a szabályokról, melyek a munkáltató és a munkavállaló kártérítési felelősségére vonatkoznak.
Abból az alapból szükséges kiindulnunk, hogy a károkozásért helyt kell állni. Azonban a munkavállalók által okozott károkra vonatkozóan kicsit eltérő, speciális szabályokat tartalmaz az irányadó törvény. Mindenképp vizsgálni szükséges azt, hogy a károkozás eléri-e legalább a gondatlan mértéket, vagy sem. Ugyanis főszabály szerint olyan károkozásért nem vonható felelősségre a munkavállaló, melyre ráhatása nem volt, azaz önhibáján kívül következett be. Hovatovább, ha a munkavállaló a munkavégzésével összefüggésben okoz kárt egy a munkaviszonyon kívülálló személynek, akkor az is felmerülhet, hogy e személy vele szemben is közvetlenül felléphet. Ilyen példa lehet, amikor egy kertészeti cég alkalmazottai, fűkaszálás alkalmával, bizonyíthatóan kárt okoztak egy parkoló autóban, akként, hogy felverték rá a kavicsot és munkájuk során nem védték paravánnal, ponyvával az autókat a felpattanó kövek elől.
Cikkünk első részében – a fenti példát követve – arról lesz szó, hogy az okozott kárt, ha a munkáltató megtéríti a gépjármű tulajdonosa részére, akkor vajon a munkavállaló mivel tartozhat a munkáltatóval szemben helytállni.
Alapelvek a munkavégzés során, és egyedi szabályok
A Munka Törvénykönyv 6.§-a alapján, a munkaszerződés teljesítése során – kivéve, ha törvény eltérően rendelkezik – úgy kell eljárnia a feleknek, tehát a munkáltatónak és a munkavállalónak is, ahogy az adott helyzetben elvárható.
Ezzel összhangban van az az előírás, mely szerint, ha a munkavállaló a munkaviszonyból származó kötelezettségét megszegi és ezzel kárt okoz, köteles azt megtéríteni, ha nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. Ez egy nagyon általános szabály és maga a bírósági gyakorlat ad, az egyes jogesetek vonatkozásában eligazítást arra, hogy mik tekinthetően adott helyzetben elvárható magatartásnak is. Példánknál maradva, ha a kertészeti cég munkatársai közvetlenül a parkoló autó mellett végeznek fűkaszálási munkát, és ponyvával nem takarják el az autót, akkor ez tekinthető akként, hogy nem a fentieknek megfelelően jártak el. Sőt! Ha kifejezetten munkáltatói előírás, hogy a ponyvát a felcsapodó kövek felfogása érdekében használják az alkalmazottak, és ennek nem tettek eleget, akkor egyértelmű lehet a munkáltatói utasítás, munkaviszonyra vonatkozó szabály megszegése is. Ez pedig jogalapot teremt a munkáltató számára arra, hogy a kárigényét érvényesítse a munkavállalóval szemben.
Azt, hogy a munkavállaló a munkavégzésével összefüggésben, kötelezettségének megszegésével kárt okozott, a munkáltatónak kell bizonyítania. Itt nem elég az, hogy a munkáltató gondol egyet és csak úgy „levonja” a vélt kártérítési összeget a munkavállaló béréből. Ha nem állnak meg a bizonyítékok, vagy egyáltalán nincsenek is ilyenek, akkor a munkáltató igényérvényesítése vitathatóvá válik. E ponton fontosnak tartom felhívni arra a figyelmet, hogy amennyiben a munkáltató fizetési felszólítást, vagy valamilyen, a fentiekhez kapcsolódó egyoldalú munkáltatói intézkedést eszközöl, akkor a munkavállalónak – kis kivételtől eltekintve – a tudomásszerzéstől, vagy kézbesítéstől számított 30 naptári napja van arra, hogy azt kifejezetten munkaügyi bíróság előtt vitassa. Ha ezt nem teszi meg, akkor általában a munkáltatói követelés, intézkedés jogellenessége sem vizsgálható a továbbiakban.
Milyen mértékben köteles helytállni a munkavállaló?
A törvény kifejezetten rendelkezik arról, hogy a munkavállaló milyen mértékben köteles helytállni az általa okozott kárért.
Gondatlan károkozás esetén, a munkavállaló kártérítési helytállás nem haladhatja meg a munkavállaló négyhavi távolléti díjának összegét. Ha azonban bizonyítható az, hogy a munkavállaló szándékosan, vagy súlyosan gondatlanul okozott kárt, akkor a teljes kárt köteles megtéríteni.
Ugyanakkor nem kell megtéríteni azt a kárt, amelynek bekövetkezése a károkozás idején nem volt előrelátható, vagy amelyet a munkáltató vétkes magatartása okozott, vagy amely abból származott, hogy a munkáltató kárenyhítési kötelezettségének nem tett eleget.