Káresemény esetén több vagyoni és nem vagyoni eredetű kár merülhet fel, melyek valamennyi megtérülését várják a károsultak a károkozó biztosítójától. A biztosítók kizárólag a megalapozott, alátámasztott és jogos károkat téríti meg. Így sok esetben érezhetik úgy a károsultak, hogy káruk nem térült meg maradéktalanul.
Utóbbi időben elterjedt az a gyakorlat, hogy a meg nem térült káruk vonatkozásában a károsultak peres eljárást kezdeményeznek a károkozó személlyel szemben.
Valóban kötelesek vagyunk megtéríteni a károsult azon kárát, melyet biztosítónk nem térített meg a részére?
A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításnak éppen az a lényege, hogy az üzembentartó helyett felelősséget vállal az által okozott károkért a gépjármű üzemeltetése során.
A biztosító káresemény esetén tüzetesen átvizsgálja a bejelentett kárigények jogosságát, melyet követően rendelkezik a megalapozott kárigények megtérítéséről.
Az ezen túlmenően fennmaradt kárigények vonatkozásában nem terheli mögöttes felelősség a károkozót.
Abban az esetben, ha peres eljárást kezdeményez a károsult a károkozóval szemben közvetlenül, a peres eljárás legelején rendelkeznie kell a károkozónak a biztosítója perbe vonásáról.
A peres eljárásban a továbbiakban a károsult a biztosítóval szemben fogja tudni megkísérelni érvényesíteni a további kárigényét.
A peres eljárás elkerülése érdekében, amennyiben a károsult részéről peren kívüli megkeresés érkezik, célravezető továbbítani a biztosító részére, annak érdekében, hogy a biztosító saját hatáskörben rendezhesse a jogvitát.