Gyermeki károk. Kié a felelősség?

Akinek kisgyermeke van óhatatlanul találkozhat azzal, hogy gyermeke esetleg másnak a tulajdonában kárt okoz. Ilyen lehet egy véletlenül labdával kitört ablak, vagy egyéb más esetek. Nem árt tudni, hogy ilyenkor ki és hogyan felel az okozott kárért?

A gyermekek által okozott károk megtérítéséről a Polgári Törvénykönyv rendelkezik. A felelősség megállapítása kapcsán különbséget kell tenni a vétőképesek és vétőképtelenek között is. Ennek azért van jelentőség, mert az okozott kárért való felelős személye is eltérő lehet.

A vétőképesség megállapításának feltétele nem elsősorban az életkortól függ. Ugyanis előfordulhat, hogy egyező korú gyermek közül az egyik vétőképesnek, a másik mégis vétőképtelennek minősül valamely körülményre tekintettel. A vétőképességet az adott, konkrét helyzetben az határozza meg, hogy a gyermek felismerhette-e a károkozó magatartásának következményeit vagy sem?

Ha egy konkrét esetben az állapítható meg, hogy a gyermek vétőképtelen volt, akkor helyette a kártérítési igény megtérítésért az felel, aki a gondozójának minősül.

Ez a személy pedig nem feltétlenül a szülő vagy a nagyszülő, hanem olyan személy is lehet, akinek a gyermek éppen abban a helyzetben a felügyelete alá tartozik (például iskola, óvoda, vagy babysitter, stb).

A gondozó személyének felelőssége abból a feltételezésből indul ki, hogy a károkozás is azért következhetett be, mert a felügyelete során nem járt el teljeskörűen, esetleg nem figyelt eléggé, stb. Tehát ebből az következik, hogy a gondozó ebben az esetben valójában a saját kötelezettségének elmulasztásáért felel.

Ugyanakkor a gondozó mentesül a felelősség alól, amennyiben bizonyítja, hogy a felügyelet ellátása során nem terheli őt felróhatóság.

Ha a gyermek vétőképes, tehát bizonyítható, hogy felismerte a károkozó magatartásának a következményét (például szándékosan bedobta az ablakot kővel), akkor formailag ő az, aki felel a magatartásáért. A gondozó, például a szülő akkor felel a gyermekkel egyetemlegesen, ha bizonyítható, hogy például a gyermek által elkövetett és kárt okozó bűncselekmény esetében kifejezetten kimutatható, hogy a gyermek magatartása súlyos nevelési hibára vezethető vissza.

Általában azonban az az életszerű, hogy a szülők állják a kártérítést, vagy rendelkeznek olyan biztosítási szerződéssel – például lakásbiztosítási szerződés keretében – melynek létezik felelősségbiztosítási módozata. Ez utóbbi térítést nyújthat akár a szülők, akár a gyermekek által okozott károk vonatkozásában.