A legfontosabb teendők temetéssel kapcsolatosan

Egy családtagunk, barátunk elvesztése mindig fájdalommal, mély gyásszal jár együtt. Ilyen lelkiállapotban rendkívül nehéz a temetéssel kapcsolatos ügyintézés lépéseit végig járni, hisz szerettünk elvesztésének feldolgozása nem megy egyik napról a másikra. Napjainkban szerencsére már több temetkezési szolgáltató is vállalja, hogy a gyászoló családok válláról leveszi az adminisztratív ügyintézés terhét. Sokan vannak azonban olyanok is, akik ezt a plusz anyagi terhet nem tudják vállalni, avagy éppen kegyeleti okokból kívánják maguk intézni a temetés körüli teendőket. Jelen cikkünkkel nekik kívánunk segítséget nyújtani az adminisztratív ügyintézés útvesztőjében történő eligazodáshoz.

A haláleset bekövetkezése után meg kell állapítani a halál tényét, amely orvosi feladat. Azon személyek esetében, akik kórházban, egészségügyi intézményben hunynak el, a halottvizsgálatot a kezelőorvos vagy az ügyeletes orvos teszi meg. Azon személyek esetében pedig akiknél a haláleset egészségügyi intézményen kívül következett be, értesíteni szükséges a háziorvost vagy az ügyeletes orvost a halottvizsgálat elvégzése érdekében. A halál beálltáról ezek után az orvos adja ki a halottvizsgálati bizonyítványt.

Fontos teendő, hogy a halál tényének bekövetkeztét a haláleset helye szerint illetékes anyakönyvi hivatalnak is jelezni szükséges, mivel ezen hivatal tudja kiállítani a halotti anyakönyvi kivonatot.

Az elhunyt eltemettetése csak a halottvizsgálati bizonyítvány birtokában lehetséges. Az eltemettetésre kötelezettek sorrendjét jogszabályaink megállapítják, mégpedig a következők szerint:

  • aki a temetést szerződésben vállalta;
  • akit arra az elhunyt végrendelete kötelez;
  • végrendelet hiányában az elhunyt temetéséről az elhalálozása előtt vele együtt élő házastársa vagy élettársa köteles;
  • végső soron pedig az elhunyt egyéb, közeli hozzátartozója a törvényes öröklés rendje szerinti sorrendben.

Ha temetésre kötelezett személy nincs, ismeretlen helyen tartózkodik vagy a kötelezettségét nem teljesíti, a temetésről az elhalálozás helye szerint illetékes települési, kerületi önkormányzat polgármestere gondoskodik.

A temetés helyére és módjára elsődlegesen az elhunyt életében tett rendelkezése az irányadó, kivéve, hogyha az aránytalan terhet róna az eltemettetőre. Amennyiben az elhunyt akarata nem ismert, úgy az eltemetésre köteles személy akarata az irányadó ezen kérdésekben.

Koporsós temetés esetén fontos, hogy annak főszabály szerint a halottvizsgálati bizonyítvány kiállításától számított 96 órán belül meg kell történnie. Hamvasztás esetén nincs ilyen időbeli korlát, a hamvakat urnában lehet elhelyezni, avagy azokat szét lehet szórni. Lehetőség van az urnát temetőn, temetkezési helyen kívül is elhelyezni, ebben az esetben az eltemettetőnek vállalnia kell, hogy azt a kegyeleti igényeknek megfelelő körülmények között tárolja, illetve biztosítania szükséges, hogy a hozzátartozók a kegyeleti jogukat megfelelően gyakorolni tudják.

Napjainkban egyre többen választják az úgynevezett szórásos temetés valamelyik változatát, így mostanság már egyáltalán nem szokatlan, hogyha a gyászoló család az elhunyt hamvait repülőgépről szórja szét vagy éppen hajóról eresztik azokat valamely folyónkba. Sőt napjainkban már egyes szolgáltatókon keresztül akár arra is lehetőség van, hogy szeretteink hamvait az űrben helyezzük végső nyugalomra. Ezek a speciális temetkezési formák azonban további engedélyek beszerzéséhez kötöttek, így ebben az esetben javasoljuk temetkezési szolgáltató igénybevételét.