Mire adhat megoldást a Bérgarancia Alap?

Őt oszlopba vannak aprópénzek, lépcsőzetesen. Két új lépked rajtuk fel.

Szomorú, ámbár aktualitását élő eset, hogy több munkahely is kénytelen kapuit bezárni, és ezzel munkavállalóinak felmondani.

A fizetésképtelenné váló munkáltatók azonban sok esetben nemcsak hitelezőit, hanem saját munkavállalóit sem tudják már kifizetni. Így fordulhat elő az, hogy a munkaviszony megszűnésekor a munkabér kifizetése elmarad, azaz a munkavállaló nem kapja meg munkáltatójától az egyébként számára járó munkabért. Joggal merül fel ilyenkor a kérdés, hogy vajon kifizetésre kerülhetnek ezek az összegek, van-e egyáltalán bármilyen esély az elmaradt munkabér behajtására?A fentiekben említett eset több, mint időszerű. Sőt! Nem egy munkavállaló küzd hasonló problémákkal. A munkaviszonyból származó elszámolási viták alapvető és végső "megoldási" fóruma: a munkaügyi bíróság. A bírósági eljárás azonban sok ember számára megterhelő annak hosszúsága, a laikus ember számára tűnő bonyolultsága miatt. Sok esetben, még egy esetleges munkavállalói pernyertesség esetén sem vehető biztosra, hogy az elmaradt munkabér behajtható a munkáltatótól, főleg akkor nem, ha annak oka a munkáltató fizetésképtelenségéből ered. Azonban létezik arra "állami mentőöv", hogy a fizetésképtelen munkáltató esetén a kifizetetlen munkabér a munkavállaló javára, ha részben is, de megtérítésre kerüljön. Ennek a jogintézménynek a neve: Bérgarancia Alap.A Munka Törvénykönyv hatályos rendelkezései szerint ugyanis a munkavállalónak a munkaviszonya alapján a munkáltatótól munkabér jár. A munkavállaló részére járó munkabért, ha a munkaviszonyra vonatkozó szabály, vagy a felek megállapodása (a munkaszerződés) eltérően nem rendelkezik, havonta, utólag egy ízben kell elszámolni és kifizetni. A munkabért – ha a munkaszerződés eltérő megállapodást nem tartalmaz – akkor a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig kell kifizetni. Így abban az esetben, ha a munkáltató a munkavállaló munkabérét a bérfizetés napjáig nem teljesíti, akkor bértartozás keletkezik. A jog szempontjából egy munkáltató gazdasági társasággal szemben – többek között: kérelemre – felszámolást rendel el az illetékes bíróság, ha az fizetésképtelenné válik (mert például nem tudja munkavállalói munkabérét, vagy egyébként a gazdasági életben megrendeléseit kifizetni). Ha bíróság elrendelte egy cég felszámolását, akkor ezzel egyidejűleg kijelöli a felszámolót is, aki ettől az időponttól kezdve a munkáltatói jogok gyakorlója is lesz. A felszámoló alapvető feladata az, hogy a felszámolás alatt lévő cég képviseletét ellássa, hiszen a felszámolás elrendelésének időpontjában a korábbi cégtulajdonosok gazdálkodó szervezettel kapcsolatos jogai (így a munkáltatói jogok gyakorlása is) megszűnnek.A felszámolási eljárás alá vont cégekkel szembeni követelések kielégítéséi sorrendjét a törvény határozza meg. A fizetésképtelen munkáltatót terhelő munkabér és egyéb bérjellegű juttatások – ideértve a munkaviszony megszűnésekor járó végkielégítést, valamint a munkaszerződésben meghatározott juttatásokat is, az ezeket terhelő adó- és járulékfizetési kötelezettség is – a sorrend első helyén állnak, azaz minden más típusú hitelezői követelést megelőznek. Ennek az az indoka, hogy a munkabérek garantáltan kielégítésre kerüljenek, ha a felszámolás alatt álló cégnek van még vagyona. Azonban itt kezdődik a probléma, azaz akkor, amikor a munkáltató cégnek nincs elegendő vagyona arra sem, hogy az első helyen álló munkabér és munkabér jellegű követeléseket kifizesse. Ezen a ponton jön szóba a Bérgarancia Alap. Ugyanis a felszámolónak ilyenkor jogszabályi kötelezettsége jeleznie ezt a hiányt az illetékes munkaügyi központnak, egyben kérelemmel kell fordulnia a Bérgarancia Alapból való támogatás igénybevételéhez. Fontos megemlíteni azt, hogy a felszámolónak nincs mérlegelése abban, hogy a támogatást indokoltnak tartja-e igénybe venni, vagy sem, hanem ez számára kötelező akkor, ha a munkabér kifizetést a bérfizetés napjáig nem tudta teljesíteni.A fentiek alapján láthatjuk, hogy a Bérgarancia Alapból a bérjellegű követelések már eleve akkor kerülnek bejelentésre és kifizetésre, amennyiben a munkáltató helytállása a munkavállalói bér kifizetések vonatkozásában – fizetésképtelenség miatt – nem valósul meg. A Bérgarancia Alapból való kifizetés összege azonban korlátozott, így nem jelent feltétlenül teljes kiegyenlítést. Az összeghatárt minden évre vetítve a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) állapítja meg. A KSH 2011. évre vonatkozó megállapítása alapján a Bérgarancia Alap terhére egy munkavállaló esetében az elmaradt munkabér kifizetése legfeljebb 999.000,- Ft lehet. Ez egyben azt is jelenti, hogy amennyiben a munkabér követelés ezt az összeghatárt esetleg meghaladja, úgy sajnos ezt a további összeget – a munkáltató fizetésképtelensége miatt – nem lehetséges a továbbiakban senkitől sem behajtani.A bér jellegű kifizetéseken felül nagyon fontos, hogy azok a költségek, károk, amelyek nem bér jellegű juttatásból erednek, azonban mégis a felszámolás alatt álló munkáltatói cég lenne köteles azokat megfizetni, hitelezői igényként be kell jelenteni a felszámoló részére.A fentiekben összefoglaltak, azaz a Bérgarancia Alap terhére történő munkabér kifizetés, ha nem is ad teljes kielégítést a munkavállaló részére, azonban biztonságot jelenthet, hogy munkabérünk egy része egy fizetésképtelen munkáltató esetén is megtérülhet.