A jogszabály alapvető rendelkezése, hogy egy bírósági végrehajtási eljárás során a pénztartozás behajtása érdekében elárverezett ingatlanból az adósnak 30 napon belül ki kell költöznie.A bedőlt lakáshitel szerződések miatt eladósodottak számára átmeneti megoldást jelenhetett a megsegítésükre elfogadott kilakoltatási moratórium, amely az ez év október 1-ig terjedő időszakra szólt.Mit lehet tenni most, a moratórium lejárta után? Amennyiben valaki csak most veszi kézhez a végrehajtást elrendelő okiratot, 15 napon belül kérheti a kiürítésre megállapított határidő 90 nappal történő meghosszabbítását. Feltétele, hogy jogi személy végrehajtást kérőről legyen szó (ilyen lehet pl. egy bank), és a kérelmet a lakóingatlanának elhagyására köteles természetes személy terjesztheti elő. Nem élhet azonban ezzel a lehetőséggel, akivel szemben már korábban a végrehajtási eljárásban rendbírságot szabtak ki (pl. valamely nyilatkozat megtételének elmulasztása miatt).Vannak-e még halasztó körülmények? Itt van mindjárt az árverési vételár kifizetésére adott halasztás. A teljes vételár megfizetéséig a lakásban maradhat az adós. Az árverés elleni jogorvoslat előterjesztése esetén pedig az eljárás végén meghozott döntés jogerőre emelkedését követő 15 napig nem kell kiköltözni lakásból.További lehetőség az évenként alkalmazott téli kilakoltatási moratórium. A végrehajtó a lakóingatlan kiürítését a december 1-jétől március 1-jéig terjedő időszakot követő időszakra halasztja el, ha a kötelezett magánszemély. Halasztásnak azonban nincs helye az önkényesen elfoglalt lakás kiürítése során, vagy ha a kötelezettel szemben korábban rendbírságot szabtak ki.Három kivétel van a 'téli' moratórium alól, amely esetekben a bíróság mégis a kiürítés foganatosítására utasítja a végrehajtót. Így, amennyiben

• az adós vagy a vele egy háztartásban élő személy más lakóingatlan használatára jogosult,
• a végrehajtást kérő a halasztás időtartamára gondoskodik a kötelezett elhelyezéséről, illetve,
• ha maga a magánszemély végrehajtást kérő is valószínűsíti nehéz helyzetét, így azt, hogy a kiürítendő lakóingatlan birtokba vétele nélkül lakhatása nem biztosított.

Meg lehet-e akadályozni távolléttel a lakás kiürítését? Ezt a kiskaput a jogszabályalkotó nem hagyta meg. Ha ugyanis az adós nincs jelen a végrehajtás foganatosításánál, a kiürítendő lakásban lévő ingóságokat a végrehajtó először összeírja, majd az ingóságokat másik helyiségben helyezi el.Szintén nem akadályozza a végrehajtást, ha az adós ugyan kiköltözik a lakásból, de a családtagok a lakásban maradnak, sőt az adóssal szemben még bírság is alkalmazható.