A pontos szabályozás szerint „a gépkocsi vezetője menet közben kézben tartott mobil rádiótelefont nem használhat. A kétkerekű, továbbá gépkocsinak nem minősülő háromkerekű jármű vezetője menet közben – ideértve a forgalmi okból történő megállást is – kézben tartott mobil rádiótelefont nem használhat.” Mindjárt az elején tehát tisztáznunk kell, hogy nem pusztán a telefonálást, vagy sms üzenetküldést bünteti a rendelet, hanem a mobiltelefon bármilyen okból történő kézbentartását. Azért is tartjuk fontosnak ezt hangsúlyozni, mert gyakran az a tapasztalatunk, hogy a köztudat szerint csak a telefonálást büntetik.
Különbséget tesz a rendelet a gépjárművek és motorosok telefonhasználata között abból a szempontból, hogy míg a személygépjármű vezetője a forgalmi okból történő megállás (pl: piros jelzőlámpa), vagy félreállás során megfoghatja a telefonját, addig a motorosok részére ezt nem engedélyezi.
Egy 2014-es Kúriai döntés alapján szabályszegésnek minősül az is, ha valaki azért nyomja meg a telefon gombját, mert elutasít egy beérkező hívást. Egy rendőri igazoltatás során ezért sem lehet arra hivatkozni, hogy nem telefonált a vezető, és nem lehet kérni, hogy ellenőrizze az eljáró rendőr a híváslistát, mivel pusztán a telefon kézbentartásával megvalósítja a járművezető a szabálysértést függetlenül attól, hogy milyen célból tartotta magánál azt.
A mobiltelefon kézben tartásának tilalmából eredően a telefonon lévő navigációs rendszer használata is szabálysértésnek minősül, ellenben a gépjárműbe beépített navigáció szabadon használható. Álláspontom szerint ez a gyakorlat teljesen logikátlan, hiszen a járműbe beépített navigáció használata csakúgy alkalmas lehet a vezető figyelmének elvonására, mint a telefonon történő alkalmazása. A jogalkotó azonban csak a telefon kézben tartását rendeli büntetni.
Amennyiben a helyszíni igazoltatás során a rendőrség azt tapasztalja, hogy a vezető kezében tartotta a telefont, 10.000 Ft összegű helyszíni bírságot szabhat ki. Abban az esetben, ha a vezető nem ismeri el felelősségét, feljelentik és szabálysértési eljárást indítanak vele szemben, melyben őt terheli a bizonyítási kötelezettség az ártatlanságát illetően. Bizonyítékként ez esetben az utasok tanúvallomásai, vagy belső fedélzeti kamera szolgálhat. Mindenképpen érdemes átgondolni a felelősség elismerését, mert ha a vezető nem tudja bizonyítani ártatlanságát és megállapítják felelősségét a szabálysértési eljárásban, 20.000 Ft összegű pénzbírság megfizetésére kötelezik. Emellett az sem elhanyagolható, hogy a telefon kézben tartása a bírságolás mellett 3 büntető pont kiszabását is maga után vonja, ezért érdemes a vezetőknek minden esetben átgondolni, hogy megéri-e kockáztatni.
Mindez azonban nem jelenti azt, hogy ha beülünk az autóba vezetőként akkor egyáltalán nem telefonálhatunk, ugyanis headsettel, vagy kihangosítással használható a telefon. Ilyenkor is követelmény azonban, hogy nem nyomható meg a készülék gombja, hanem egyéb technikai megoldást, mint például bluetooth-os kapcsolódást kell alkalmazni.