A vállalkozások felügyelő bizottságára vonatkozó előírások

Egy asztalnál vidám munkamegbeszélés.

Korábbi cikkünkben részleteztük a vállalkozások ügyvezetőire, vezető tisztségviselőire vonatkozó szabályokat, illetve említettük azt a gyakran érdekellentétet eredményező helyzetet, hogy nem minden esetben a vállalkozások tulajdonosai töltik be a vezető tisztségviselői pozíciót a vállalkozáson belül. Ebből adódóan nagyon fontos a tulajdonosok számára a vezetők feletti ellenőrzés biztosítása.

Ennek egyik eszköze a felügyelő biztosság kialakítása a vállalkozásoknál. A polgári jog előírása alapján a tagok vagy az alapítók a létesítő okiratban három tagból álló felügyelőbizottság létrehozását rendelhetik el. A felügyelőbizottság feladata, hogy az ügyvezetést a jogi személy érdekeinek megóvása céljából ellenőrizze. Tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. A felügyelőbizottság tagjai a szervezet munkájában személyesen kötelesek részt venni és nagyon fontos követelmény, hogy a jogi személy ügyvezetésétől független személyeknek kell lenniük, akik tevékenységük során nem utasíthatóak.

Az első felügyelőbizottság tagjait a létesítő okiratban kell kijelölni, ezt követően a vállalkozás döntéshozó szerve választja a felügyelőbizottsági tagokat. A felügyelőbizottsági tagsági jogviszony az elfogadással jön létre. A felügyelőbizottság kiemelt ellenőrző szerepet tölt be a vállalkozásoknál, ezért köteles a vállalkozás tagjainak, alapitóinak döntéshozó szerve elé kerülő előterjesztéseket megvizsgálni, és ezekkel kapcsolatos álláspontját ismertetni.

Tevékenysége során a felügyelőbizottság a vállalkozás irataiba, számviteli nyilvántartásaiba, könyveibe betekinthet, a vezető tisztségviselőktől és a vállalkozás munkavállalóitól felvilágosítást kérhet. Ezen kívül a vállalkozás fizetési számláját, pénztárát, értékpapír- és áruállományát, valamint szerződéseit megvizsgálhatja és szakértővel megvizsgáltathatja. Ha a felügyelőbizottság ellenőrző tevékenységéhez szakértőket kíván igénybe venni, a felügyelőbizottság erre irányuló kérelmét az ügyvezetés köteles teljesíteni.

A felügyelőbizottság három tagból áll és testületként működik, ennek keretében az egyes ellenőrzési feladatok elvégzésével bármely tagját megbízhatja, és az ellenőrzési feladatokat megoszthatja tagjai között. A felügyelőbizottsági tag megbízatása öt évre – ha a társaság ennél rövidebb időtartamra jött létre, erre az időtartamra – szól.

Abban az esetben, ha a vállalkozás létesítő okirata a legfőbb szerv vagy az ügyvezetés hatáskörébe tartozó egyes döntések meghozatalát vagy azok jóváhagyását a felügyelőbizottság hatáskörébe utalja, a felügyelőbizottság ügydöntő felügyelőbizottságnak minősül.

Amennyiben egy gazdasági társaság teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalóinak létszáma éves átlagban a kétszáz főt meghaladja, a felügyelőbizottság egyharmada a munkavállalói küldöttekből áll. Ezzel biztosítja a jogszabály a munkavállalók részvételét is a vállalkozás vezetői tevékenységének ellenőrzésében.

A munkavállalói küldötteket először akkor kell megválasztani, amikor a társaság legfőbb szerve annak az üzleti évnek beszámolóját tárgyalja, amelyben az éves átlagos munkavállalói létszám elérte a kétszáz főt. A munkavállalói küldötteket az üzemi tanács jelöli a munkavállalók sorából a gazdasági társaságnál működő szakszervezetek véleményének figyelembevételével. A munkavállalói küldött munkaviszonyának megszűnésével értelemszerűen a felügyelőbizottsági tagsága is megszűnik. A munkavállalói küldött a felügyelőbizottság tevékenységéről köteles tájékoztatni a munkavállalókat.

Amint a fenti szabályokból is jól látható a felügyelő bizottság intézményével a jogalkotó egy hatékony eszközt biztosított a vállalkozások tulajdonosainak kezébe annak érdekében, hogy a vezetés felett megfelelő ellenőrzést tudjanak gyakorolni, elkerülve az esetleges visszaéléseket.