Milyen hozzátartozói ellátásra lehetek jogosult?

Az orvos, vigasztalva, táblagépen mutatja egy idős nőnek milyen ellátásra jogosult.

Korábbi cikkeinkben az özvegyi nyugdíjról, valamint az árvaellátásról írtunk, melyek a házastárs, élettárs, illetve a szülő elvesztése esetén járó társadalombiztosítási nyugellátások. Az említett ellátások mellett a törvény még három hozzátartozói nyugellátást nevesít, a szülői nyugdíjat, a baleseti hozzátartozói nyugellátást, valamint az özvegyi járadékot. Jelen cikkünk célja az ezekre vonatkozó szabályozás ismertetése. 

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény alapján szülői nyugdíjra az a szülő jogosult, akinek a gyermeke öregségi nyugdíjasként halt meg, vagy

1. a 22 éves életkor betöltését megelőzően hunyt el, és az iskolai tanulmányai megszűnését követő 180 napon belül, vagy összesen legalább 2 év,

2. a 22 éves életkor betöltését követően, de a 25 éves életkor betöltését megelőzően hunyt el, és legalább 4 év,

3. a 25 éves életkor betöltését követően, de a 30 éves életkor betöltését megelőzően hunyt el, és legalább 6 év,

4. a 30 éves életkor betöltését követően, de a 35 éves életkor betöltését megelőzően hunyt el, és legalább 8 év,

5. a 35 éves életkor betöltését követően, de a 45 éves életkor betöltését megelőzően hunyt el, és legalább 10 év,

6. a 45 éves életkor betöltését követően hunyt el, és legalább 15 év

szolgálati időt szerzett.

További feltétele a szülői nyugdíjra való jogosultságnak, hogy a szülő a gyermekének halálakor megváltozott munkaképességű, vagy a 65 életévét betöltött legyen, és a szülőt a gyermeke a halálát megelőző egy éven át túlnyomó részben eltartotta. Az előírt feltételek fennállása esetén szülői nyugdíjra jogosult az a nevelőszülő is, aki a nevelt gyermeket tíz éven át eltartotta.

Annak a szülőnek, aki gyermeke halálakor hatvanötödik életévét nem töltötte be és nem megváltozott munkaképességű, szülői nyugdíj csak abban az esetben jár, ha az elhalálozástól számított tíz éven belül

a.) a hatvanötödik életévét betölti, vagy

b.) megváltozott munkaképességűvé válik és tartásra köteles hozzátartozója nincs.

A szülői nyugdíj mértéke azonos az özvegyi nyugdíj mértékével, azaz hatvan százaléka, illetve harminc százaléka annak az öregségi nyugdíjnak, amely az elhunytat halála időpontjában megillette, vagy megillette volna.

További ellátásként jelöli meg a törvény a baleseti hozzátartozó nyugellátást, amely abban az esetben jár a hozzátartozók részére, ha a sérült az üzemi baleset következtében meghalt. A baleseti sérült hozzátartozóit a baleseti nyugellátás akkor is megilleti, ha a sérült a baleseti táppénz folyósításának a tartama alatt nem az üzemi baleset következtében halt meg.  A baleseti hozzátartozói nyugellátás számításának alapjául szolgáló öregséginyugdíj-összeg a havi átlagkereset hatvan százaléka, ha az elhunyt jogszerző egy év szolgálati idővel sem rendelkezik. Ez az összeg az elhunyt jogszerző szolgálati idejének minden éve után a havi átlagkereset egy százalékával emelkedik, az átlagkeresetnél azonban több nem lehet.

Végül az özvegyi járadék szabályairól rendelkezik a törvény. Az elhunyt biztosított társadalombiztosítási egyéni számláján nyilvántartott nyugdíjcélú befizetéseinek összege alapján a Nyugdíjbiztosítási Alap az özvegyi nyugdíjra jogosult személy számára özvegyi járadékot fizet, amennyiben az özvegyi járadék összege magasabb, mint az özvegyi nyugdíj összege. Özvegyi járadék fizetése esetén özvegyi nyugdíj nem folyósítható.