Mikor és ki jogosult árvaellátásra?

Egy kislány hullámokat rajzol egy papírra.

Előző cikkünkben az özvegyi nyugdíjra vonatkozó szabályozásról, a jogosultság feltételeiről, mértékéről, valamint az ellátás megszüntetésének eseteiről írtunk. Cikksorozatunkat folytatva továbbra is a hozzátartozói nyugellátásokról írunk, vagyis arról, hogy milyen ellátások illetik meg azokat, akik valamelyik hozzátartozójukat, elsősorban férjüket, feleségüket, szüleiket, vagy gyermekeiket elveszítik.

Sorban következő jogosultságként az árvaellátásra vonatkozó szabályozást ismertetjük. A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény alapján árvaellátásra az elhunyt nyugdíjas, illetve nyugdíjban nem részesülő, de nyugdíjjogosultságot szerzett elhunyt személy gyermekének, örökbe fogadott gyermekének, meghatározott feltételek esetén nevelt gyermekének, testvérének, unokájának járó ellátás.

 

Árvaellátás jár a testvérnek és az unokának (ideértve a dédunokát és ükunokát is) is, ha őt az elhunyt saját háztartásában eltartotta, és a gyermeknek tartásra köteles és képes hozzátartozója nincs. Az árvaellátás – a jogosultsági feltételek megléte esetén – legkorábban az említett személy halála napjától kezdődően a gyermek 16. életévének betöltése napjáig jár. Amennyiben a gyermek oktatási intézmény nappali tagozatán tanul, az árvaellátás a tanulmányok tartamára, de legfeljebb a 25. életév betöltéséig jár.

 

A szabályozás szerint abban az esetben, ha a jogosultság megszűnése előtt a gyermek megváltozott munkaképességűvé válik, ennek tartamára az árvaellátás életkorra tekintet nélkül megilleti. Nagyon fontos, hogy a törvény alapján nem érinti az árvaellátásra jogosultságot, ha a gyermek- vagy életben maradt szülője házasságot köt, vagy örökbe fogadják.

 

Iskolai tanulmányok címén azt a gyermeket is megilleti az árvaellátás, aki

a.) betegsége, testi vagy szellemi fogyatékossága miatt tanulmányait magántanulóként végzi,

b.) huszonöt évesnél fiatalabb és a felnőttoktatás keretében folytat tanulmányokat.

 

Az árvaellátás gyermekenként annak a nyugdíjnak a 30%-a, ami az elhunytat öregségi nyugdíjként halála időpontjában megillette, vagy megillette volna. A nyugdíj 60%-a jár árvaellátásként annak a gyermeknek,

a.) akinek mindkét szülője elhunyt,

b.) akinek életben lévő szülője megváltozott munkaképességű.

Ha a gyermek mindkét szülője után jogosult az árvaellátásra, azt az árvaellátást kell folyósítani, amelynek összege számára előnyösebb.

 

Az ellátást a jogosultak a lakóhelyük szerint illetékes járási hivatalnál tudják, az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon megigényelni. Természetesen ez az ellátás nem pótolja egy gyermek számára az érzelmi veszteséget, amit egy szülő hiánya okoz, ugyanakkor nagyon fontos, hogy a jogosultak éljenek ezzel a lehetőséggel, mert az életben való boldogulásukat, tanulmányaik folytatását egy kicsit könnyebbé, lehetővé teszi.