Házasság alatt vásárolt saját ingatlan

Ingatlanközvetítő egy házat mutat egy fiatal házaspárnak.

Polgári Törvénykönyvünk szerint a házastársak közös vagyonába tartoznak azok a vagyontárgyak, amelyeket a házastársak a vagyonközösség fennállása alatt együtt vagy külön szereznek.

Láthatjuk, - ahogyan talán köztudomású is, hogy a törvény abból indul ki, miszerint minden, amit a férj és feleség a házasság ideje alatt szerez, közös tulajdonnak minősül. A törvény természetesen tartalmaz kivételeket, illetve a házastársak házassági vagyonjogi szerződéssel maguk is eltérhetnek ettől a szabálytól. Külön vagyonnak minősül például a házastársi vagyonközösség létrejöttekor már meglévő vagyontárgy, de a házastársi vagyonközösség fennállása alatt örökölt vagy ajándékba kapott vagyon is.

Ennek ellenére számos esetben előfordul, hogy a házasság ideje alatt vásárolt ingatlan csak az egyik fél nevére kerül. Ennek lehet praktikus oka, pl. az egyik fél akadályoztatva van az ügyvéd előtti megjelenésben, de egyéb megfontolás is állhat a háttérben. Olyan esetekről van tehát szó, amikor az ingatlan adásvételi szerződést az egyik házasfél egyedül köti meg, így az ingatlan-nyilvántartásba is csak a férj, vagy csak a feleség kerül tulajdonosként. Néhány kivételtől eltekintve ez mégsem változtat azon a tényen, hogy a másik fél is tulajdonos, aki így igényt tarthat arra, hogy a tulajdonjogát bejegyezzék.

Az ingatlan-nyilvántartás közhitelességéből eredően, ha valamely jogot az ingatlan-nyilvántartásba bejegyeztek, illetve, ha valamely tényt oda feljegyeztek, senki sem hivatkozhat arra, hogy annak fennállásáról nem tudott. De mi a helyzet az ellenkezőjével? Milyen következményei vannak annak, ha valamely jog, így esetünkben az egyik házastárs tulajdonjoga nincs bejegyezve?

A bejegyzés elmaradása a házastárs tulajdonjogát nem érinti, tehát akár a házasság fennállása alatt, akár azt követően kérheti a tulajdonjoga bejegyzését. Mi indokolhatja, hogy a nyilvántartás a valós adatokat tartalmazza? Kétségtelen, hogy egy későbbi válás vagyonmegosztása leegyszerűsödhet ezzel, de legalább ilyen jelentősége van az öröklési viszonyoknál is.

Amennyiben a házastársak között nincs vita a tulajdonjoggal kapcsolatban, úgy a bejegyzés zökkenőmentesen megtörténik az ingatlan-nyilvántartási hatósághoz, közismert nevén a földhivatalhoz benyújtott kérelem révén. Vita esetén az egyik oldalon azt kell igazolni, hogy a másik fél a tulajdonjogot a házassági vagyonközösség ideje alatt szerezte. Ennek bizonyítottsága esetén a másik fél igazolhatja, hogy az ingatlan a különvagyonába tartozik (pl. ő örökölte, kizárólag neki ajándékozták).

Kívülálló, harmadik személyek természetesen alappal bízhatnak a közhiteles nyilvántartásban. Abban az esetben tehát, ha a tulajdonosként feltüntetett házastárs értékesíti az ingatlant egy harmadik személy számára, a másik házastárs csak a házastársával szemben támaszthat elszámolási igényt. A jóhiszemű és ellenérték fejében jogot szerző, vagy a bejegyzési igénnyel rangsorban előbb álló, jóhiszemű jogszerzővel szemben nem teheti meg ezt.