Mi a büntetések alapvető funkciója, célja?

Több is van…

A büntetés alapvető célja lehet a tett megtorlása, az elkövető megregulázása, mások (és az elkövető) elrettentése a további bűnelkövetéstől, de van amelyiknek célja a sértett kárpótlása, a károk helyreállítása. A modern büntetőjogban a büntetés egyik feladata a nevelés, vagyis az elkövető visszaintegrálása a társdalomba, amellett, hogy elkövetőt visszatartsa a bűnismétléstől.

Az ókorban sok kultúrában gyakoriak voltak a Talio-elv alapján kimért, „szemet szemért” típusú büntetések, vagy a nyilvános lincselések, kövezések, míg a középkor inkább a minél rafináltabb kínhalált preferálta. A nyilvános kivégzések sokáig tartották magukat, bár nem a tömeges lincselés, hanem inkább hóhér által végrehajtott formában. De tévedünk, ha azt gondoljuk, régen csak halálbüntetést, vagy tömlöcöt kaphatott, aki ítélőszék elé került. A jogfosztás, birtokvesztés éppen úgy jelent volt, mint ahogy a különböző tevékenységektől való eltiltás, vagy a pénzbüntetés. Szintén gyakoriak voltak az elrettentő, megszégyenítő, stigmatizáló büntetések (billog, kaloda).

Ahogy haladtunk előre az időben, egyre ritkábban fellelhető a nyilvános kivégzés, és egyre inkább a szakszerűség, gyorsaság került előtérbe, az elkövető megalázása, kínzása helyett. Ugyanez igaz a szabadságvesztésre is, hiszen a sanyarú börtönkörülményeket sokkal inkább felváltotta az emberséges – de legalább is a túlélhető – börtönök modern világa. A büntetés lényege egyre inkább az lett, hogy a veszélyes elkövetőket elzárják a társadalom többi tagjának védelme érdekében, és az integrálható elkövetőket minél hatékonyabban visszavezessék a társadalomba.

Persze manapság sokan hiszik, hogy a rabok szinte szanatóriumban vannak.  Sokan visszavezetnék a régi tömlöcök kényelmetlen (és egészségtelen) világát, valamint a fájdalmas, megtorló jellegű büntetéseket, még akár a kínhalált is. Természetesen fontos, hogy a büntetéseknek legyen elrettentő, visszatartó ereje, hogy senki ne akarjon börtönbe kerülni, ugyanakkor gondoljuk végig, hogy mi értelme volna a büntetéseknek, ha nem volna esély azt követően visszatérni a társadalomba. Egy középkori tömlöcben eltöltött röpke tíz év után, testi lelki roncsként kissé nehézkes volna jó útra térni… nemdebár? És a bűnelkövetések száma nem biztos, hogy csökkenne a sanyarú börtönkörülmények miatt (gondoljunk csak a nálunk szegényebb országok, sanyarú börtönei melletti bűnözési rátájára).

A megalázó, fájdalmas, kínzó büntetések, valamint a sanyarú börtönkörülmények azzal járnának, hogy erősen traumatizált elkövetőkkel szórnánk tele a társadalmat. Ezért az egészséges társadalom, és a megfelelő társadalmi működés érdekében fontos, hogy a büntetés ne stigmatizálja, ne rekessze ki az elkövetőt végleg a társadalomból, hanem akár egy új esélyt adjon számára.

Nyilván azon személyeknél, akik a békés társadalomra állandó és súlyos veszélyt jelentenek, továbbra is fennáll a lehetősége annak, hogy véglegesen kizárják őket a társadalomból.

Milyen büntetések vannak a mai magyar jogrendszerben?

Nos nem lesz túl izgalmas a mai magyar büntetőjog büntetési rendszere, hiszen sem máglyahalál, sem kaloda nem szerepel benne, de talán jobb is így. Fontos tudni, hogy csak olyan büntetést lehet alkalmazni, amelyet a törvény előír, és csak olyan bűncselekmény esetében lehet büntetést kiszabni, amelyet törvény meghatároz. Tehát hiába lát a bíró logikusnak, vagy célravezetőnek egy Canossa-járást, nem alkalmazhatja, hiszen a Btk. nem határoz meg ilyen büntetést. Büntető törvénykönyv felsorolja a jelenlegi büntetéseket, és felsorol a büntetésnél enyhébb intézkedéseket.

A Btk. az alábbi büntetéseket szabályozza: szabadságvesztés, elzárás, közérdekű munka, pénzbüntetés, foglalkozástól eltiltás, járművezetéstől eltiltás, kitiltás, sportrendezvények látogatásától való eltiltás, kiutasítás. Mellékbüntetés a közügyektől eltiltás. Csak ezen büntetések kiszabhatóak a magyar büntetőjog szerint.

Ezen kívül vannak intézkedések, amelyek lényegében büntetések mellett, vagy helyett kiszabható, enyhébb szankciók. (pl. megrovás, pártfogó felügyelet, próbára bocsátás, elkobzás, kényszergyógykezelés stb.)

Mint látható a büntetések vagy elvonnak, korlátoznak valamilyen jogosultságot (pl. szabadságjogok korlátozása), vagy előírnak valamilyen, az elkövető számára hátrányos kötelezettséget (pénz megfizetése, munka elvégzése).

A szabadságvesztés a legsúlyosabb büntetés, amelyet a magyar büntetőjog ismer.

Letölthető fogház, börtön, vagy fegyház fokozatban, igény szerint. (Igazából ez függ a büntetés idejétől és az elkövetőtő előéletétől is, nem pedig kívánságműsor alapján határozzák meg). A szabadságvesztés lehet határozott idejű, vagy életfogytig tartó. Sokan hiszik azt, hogy csak a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés esetén kell az elkövetőnek élete végégig rács mögött maradnia, de nem egészen erről van szó. A sima életfogytig tartó szabadságvesztés esetén lehetőség van a feltételes szabadságra bocsátásra (bíró által meghatározott idő, de legalább huszonöt év után). Ez azt jelenti, hogy ilyenkor megvizsgálják, hogy az elkövetőt feltételesen szabadon lehet-e engedni, vagy pedig nem alkalmas erre. Amennyiben erre nem alkalmas, akár élete végégi is rács mögött ülhet. A tényleges életfogytiglan esetében a bíró már az ítélet meghozatalakor kizárja ennek a feltételes szabadságnak a lehetőségét.

Az elzárás egy mini szabadságvesztés, legrövidebb tartama öt, leghosszabb tartama kilencven nap.

A pénzbüntetés és a közérdekű munka elég egyértelmű, meghatározott pénzösszeget be kell fizetnünk, vagy maghatározott munkát, meghatározott ideig el kell végeznünk.

Járművezetéstől eltiltás csak azzal szemben szabható ki, aki az engedélyhez kötött járművezetés szabályainak megszegésével követi el a bűncselekményt, vagy a bűncselekmények elkövetéséhez járművet használ. Tehát aki elverte a szomszédját, azt csak úgy nem fogják eltiltani a vezetéstől, de ha mondjuk szándékosan elgázolta a szomszédot, akkor erre jó esély van.

Foglalkozás gyakorlásától azt lehet eltiltani, aki a bűncselekményt szakképzettséget igénylő foglalkozása szabályainak megszegésével követi el, vagy foglalkozásának felhasználásával, szándékosan követi el. Itt sem mindegy tehát, hogy ki és milyen bűncselekményt követ el. Ha egy orvos megveri a felesége szeretőjét, nem fogják eltiltani a foglalkozásától, míg ha mondjuk az általa kezelt kábító hatású szerekkel kereskedik, akkor sanszos, hogy így fognak tenni.

A kitiltást és a kiutasítást nem szabad összekeverni egymással. A kiutasítás az egész ország területére szól, tehát csak olyan, nem magyar állampolgárt lehet kiutasítani az országból, akinek itt tartózkodása nem kívánatos. A kiutasítás nem alkalmazható azzal szemben, aki menedékjogot kapott. Kitiltás ellenben magyar és nem magyar állampolgárral szemben is kiszabható, és nem az ország teljes területére, hanem egy vagy több településre, esetleg egy település, illetve az ország meghatározott részére vonatkozik.

Külön büntetéssé vált a sportrendezvények látogatásától való eltiltás, a sportrendezvényen való részvétel során (beleértve az odamenetelt vagy az onnan történő távozást is) a sportrendezvénnyel összefüggésben elkövetett bűncselekmények esetében.

Sokan hiszik, hogy automatikusan elveszíti a választójogát az, akit elítélnek, de ez nem igaz. Akkor járhatunk így, ha mellékbüntetésként a bíróság közügyektől eltiltást állapított meg. Ilyen esetben nem csak a választójog ugrik, hanem az egyéb társadalmi funkciók, tisztségek is, valamint az illető nem kaphat kitüntetést, és nem érhet el katonai rendfokozatot sem.

Bár a modern büntetések koránt sem olyan izgalmasak, látványosak, és emlékezetesek, mint a középkori, vagy ókori társaik, de az biztos, hogy igazságosabb, emberségesebb, megfontoltabb, és hatékonyabb büntetőjogi gyakorlat folytatása érdekében kerültek bele a törvénybe.