Mi számít üzemi balesetnek? Milyen ellátásra lehetek jogosult?

Egy raktárban baleset történt. Egy férfi eszméletlenül fekszik egy rakodógép mellett. Felé szalad egy ijedt nő.
Az egészségbiztosítás baleseti ellátása üzemi baleset, vagy foglalkozási megbetegedés esetén vehető igénybe. Felmerül a kérdés azonban, hogy pontosan mit is jelentenek ezek, és milyen esetkörök tartoznak ide. Jelen cikkünk célja elsődlegesen az üzemi baleset fogalmának, eseteinek és következményeinek a tisztázása. Ez esetekben baleseti ellátásként a sérültet baleseti egészségügyi szolgáltatás, baleseti táppénz és baleseti járadék illeti meg.

A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény alapján üzemi baleset az a baleset, amely a biztosítottat a foglalkozása körében végzett munka közben vagy azzal összefüggésben éri. Emellett üzeminek minősül az a baleset is, amelyet a biztosított munkába vagy onnan lakására (szállására) menet közben szenved el (a továbbiakban: úti baleset), valamint az a baleset is, amely a biztosítottat közcélú munka végzése vagy egyes társadalombiztosítási ellátások igénybevétele során éri. Ez utóbbi esetre példa az az üzemi baleset, amely a biztosítottat keresőképtelenségének vagy rokkantságának, továbbá az egészségkárosodás mértékének, rehabilitálhatóságának az elbírálása céljából elrendelt, illetőleg a keresőképessé váláshoz szükséges egyéb vizsgálaton vagy kezelésen történt megjelenésével összefüggésben érte.

A baleset üzemiségének elbírálásánál figyelembe kell venni a baleset összes körülményét, különösen, hogy hol, mikor és hogyan történt a baleset. A baleset üzemi jellegének elbírálásánál a munkavégzéssel összefüggő baleseteknél annak van jelentősége, hogy a baleset munkavégzés során, vagy azzal összefüggésben következzen be. Az úti baleset üzemiségének elbírálása szempontjából pedig kiemelt jelentősége van annak, hogy munkába, illetve hazafelé menet a lehető legrövidebb úton, indokolatlan megszakítás nélkül történjen az utazás. Ennek kapcsán például a napi bevásárlás, vagy a gyermekek óvodából, iskolából történő elszállítása nem tekinthető indokolatlan megszakításnak, mivel ezek a napi rutin részei.

A balesetről minden esetben jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet az üzemi baleset elismerésére vonatkozó kérelemhez is mellékelni kell. A kérelmet a munkáltatónál működő társadalombiztosítási kifizetőhelyhez, vagy a munkáltató székhelye szerinti illetékes járási hivatalhoz kell benyújtani. A munkáltatónak minden bejelentett, illetve tudomására jutott balesetről nyilatkoznia kell, hogy munkabalesetnek tekinti-e, vagy sem. Amennyiben a munkáltató nem tekinti üzeminek a balesetet, erről értesíteni kell az érintett munkavállalót, illetve halála esetén a hozzátartozóját. Ha nem tekinti munkabalesetnek a balesetet, akkor erről és a jogorvoslat lehetőségéről a sérültet, halálos baleset esetén a hozzátartozót értesíteni kell.

Végül nézzük, hogy mik azok az esetek, melyek biztosan nem minősülnek üzemi balesetnek. Ebbe a körbe az alábbi esetek tartoznak:

  • amelyekrészben vagy egészben a balesetet szenvedett biztosított alkohol vagy kábítószer általi igazolt – befolyásoltsága miatt következtek be,
  • amunkahelyi feladatokhoz nem tartozó, engedély nélkül végzett munka, engedély nélküli járműhasználat, munkahelyi rendbontás során,
  • vagya lakásról (szállásról) munkába, illetőleg a munkából lakásra (szállásra) menet közben, indokolatlanul nem a legrövidebb útvonalon közlekedve, vagy az utazás indokolatlan megszakítása során történt balesetek.