Mit is jelent a munkavégzési kötelezettség alóli mentesülés?

A munkaviszony vonatkozásában a munkavállaló – a teljesség igénye nélkül – alapvető kötelezettsége, hogy a munkáltató által előírt helyen és időben munkára képes állapotban megjelenjen, a munkaideje alatt – munkavégzés céljából, munkára képes állapotban – a munkáltató rendelkezésére álljon, a munkáját személyesen, az általában elvárható szakértelemmel és gondossággal, a munkájára vonatkozó szabályok, előírások, utasítások és szokások szerint elvégezze. Vannak azonban olyan helyzetek, amikor mindezeket a munkavállaló nem tudja megtenni. Ezekre a méltányolható körülményekre tekintettel teszi lehetővé a Munka Törvénykönyve azt, hogy anélkül, hogy például szabadságot venne ki a munkavállaló, mentesüljön a munkavégzési kötelezettsége alól.

Melyek a munkavégzési kötelezettség mentesülésének az esetei?

Itt egy nagyon okszínű felsorolást tartalma a törvény. A munkavállaló egyértelműen mentesül a munkavégzési kötelezettsége alól, ha keresőképtelen. E csoportba tartozik tipikusan valamilyen megbetegedéssel, vagy gyermek vállalással kapcsolatos esetkörök (mint például a GYED is).

Sokkal megrázóbb eset az, amikor a munkavállaló a hozzátartozóját veszíti el. Ebben az esetben a törvény szintén mentesíti a munkavállalót a munkavégzési kötelezettsége alól, persze csak akkor, ha azzal a munkavállaló élni szeretne. Ugyanis, a munkavállalónak lehetősége van arra, hogy a hozzátartozó halála miatt mentesüljön a rendelkezésre állási és a munkavégzési kötelezettség alól. Ennek időtartama 2 munkanap.

Hogy mely hozzátartozók esetében gyakorolhatja ezt a jogot a munkavállaló, azt maga a Munka Törvénykönyve határozza meg az értelmező rendelkezései között. A törvény megfogalmazása szerint ugyanis ilyen hozzátartozó a munkavállaló házastársa, egyeneságbéli rokona, tehát akár a nagyszülője is, a testvére, az élettársa, de még a házastárs egyeneságbéli rokona és testvére, vagy a testvér házastársa is. Természetesen az örökbefogadott, a mostohagyermek és a nevelőszülő is – hasonlóan a fentiekhez – ebbe a körbe tartozik.

A munkavállaló külön kérelmére köteles – a törvény rendelkezése alapján – a munkáltató biztosítani a fenti 2 munkanapra szóló mentesülést. Ez tehát nem a munkáltató mérlegelésétől, „kegyétől” függ. A munkavállalónak azonban igazolnia szükséges, hogy teljesültek a törvényben meghatározott feltételek, mely a halotti anyakönyvi kivonat bemutatásával, vagy másolatának csatolásával történhet. Mindenképp célszerű az erre irányuló kérelmet igazolható módon, tehát e-mail útján is, a munkáltatói jogok gyakorlója részére megküldeni.

Milyen esetek vannak még? 

A munkavállaló tipikusan mentesül a munkavégzési kötelezettsége alól akkor, ha kötelező orvosi vizsgálaton vesz részt. Ebben az esetben csak ennek időtartamára jár a mentesülés. Ugyanez a helyzet a véradás esetén is, bár ekkor legalább 4 óra vonatkozásában van lehetőség a mentesülésre.

Ha valaki lombik, vagy ehhez hasonló programban, például inszeminációs eljárásban vesz részt, akkor az egészségügyi intézményben történő kezelés időtartamára (vizsgálatok, maga a műtét, stb) élhet ezzel a lehetőséggel. Ugyanakkor a szoptató anya részére a munkáltató köteles első 6 hónapjában naponta kétszer egy, ikergyermekek esetén kétszer két órára, a 9 hónap végéig naponta egy, ikergyermekek esetén naponta két órára biztosítani a mentesülést. Ez nyilván azoknál az anyáknál jön szóba, akik a gyermek születését követően viszonylag hamar visszatérnek a munka világába.

Azoknak a munkavállalóknak, akik örökbefogadási eljárásban vesznek részt, szintén mentesülés jár a munkavégzés alól. Ugyanis az örökbefogadás előkészítése időszakában – az örökbe fogadható gyermekkel történő személyes találkozás céljából – évente legfeljebb tíz munkanapra élhetnek ezzel a lehetőséggel. A munkáltatónak a munkavállalót a kérésének megfelelő időpontban – az örökbefogadást elősegítő szervezet által kiállított igazolás alapján, a kiállításától számított kilencven napon belül – kell mentesítenie.

További mentesülési esetként jelenik meg a törvényben az, amikor a munkavállalónak valamilyen hatósági, vagy bírósági eljárásban kell személyesen megjelennie. Ekkor a munkavállaló az idézés megküldésével tudja azt igazolni, hogy megjelenési kötelezettsége keletkezett. Sokan elfelejtik egy tanúmeghallgatás során, hogy a bíróságnak lehetősége van arra, hogy a megjelenésről egy igazolást állítson ki az érintett részére. Ezt mindenképp célszerű kikérni és a munkáltató részére is megküldeni. Ebben az esetben ugyanis elkerülhetővé válik az, hogy például egy tanúkénti meghallgatás esetére szabadságot kellejen igénybe vennie a munkavállalónak.

Ha valaki munkavállalóként általános iskolai tanulmányokat folytat, vagy tanulmányi szerződés, vagy egyéb megállapodás alapján valamilyen képzésen, továbbképzésen vesz részt, ez alatt az idő alatt szintén nem kell munkát végeznie. Ugyanez irányadó akkor is, ha a munkavállaló önkéntes vagy létesítményi tűzoltói szolgálatot lát el.

A törvény nemcsak szó szerint határozza meg a mentesülés eseteit. Lehetővé teszi azt is, hogy általánosságban mentesüljön a munkavállaló a fentiek alól. Ugyanis, ha bizonyítja, hogy olyan különös méltánylást érdemlő személyi, családi vagy elháríthatatlan ok miatt indokolt távolléte, akkor mentesülhet szintén a munkavégzés alól.

Arról, hogy milyen esetben kapunk munkabért annak ellenér, hogy nem is dolgozunk, itt olvashat részletesen.