A munkavállaló alapvetően köteles személyesen és legjobb tudása szerint munkát végezni, a munkáltató pedig köteles a munkavállalót foglalkoztatni, és neki munkabért fizetni.
Mivel a munkavállaló alapvetően kiszolgáltatottabb, és fő célja a munkabér megkeresése, nem mindegy, hogy a bért és annak kifizetését milyen garanciák védik.A garanciák szempontjából fontos, hogy a munkabér megállapításánál ez egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani, és az is, hogy a munkabér kifizetésének időpontját és módját, az kötelező papíralapú elszámolást is jogszabály szabályozza, de részleteiben csak egy fontos kérdésre térünk ki. Hogyan védi a Munka Törvénykönyve a munkabért, mit és hogyan enged levonni belőle?Egyrészről rendelkezik a törvény arról, hogy a munkabért – néhány kivételtől eltekintve – forintban, készpénzben vagy bankszámlára utalással kell kifizetni, nem lehet utalványban vagy akár például terményben, hiszen ez a felhasználhatóságát csökkenti. A bérből nem lehet levonni a kifizetéssel járó költségeket (pl. az utalás banki költségét).A Munka Törvénykönyve szabályai szerint a munkabérből levonásnak egyrészről csak jogszabály engedélye alapján van helye. Mindjárt két ilyen rendelkezést is tartalmaz a törvény, miszerint levonásnak van helye, ha a munkavállaló ahhoz hozzájárult (itt kifejezett, az adott konkrét követelés levonására vonatkozó hozzájárulásról beszélünk), vagy ha a levonás munkabér előleg nyújtásából ered, azaz a munkabérből levonható a korábban kifizetett munkabérelőleg összege.A jogszabály engedélyén túl levonásnak csak végrehajtható határozat alapján van helye. Ez annyit jelent, hogy semmiféle követelést nem lehet levonni addig önkényesen a munkabérből, amíg azt megfelelő eljárásban, megfelelő szerv által végrehajthatónak nem nyilvánították.Ilyen lehet a közjegyző által kibocsátott fizetési meghagyás, amennyiben a munkavállaló nem él ellentmondással, vagy a munkaügyi per eredményeképpen született jogerős döntés.A kisebb összegű – minimálbér háromszorosát el nem érő – követelések esetén lehetősége van a munkáltatónak arra, hogy követelését fizetési felszólítással érvényesítse. Ez egy egyoldalú jognyilatkozat, amelyet a munkavállalóval közölni kell, felhívva a figyelmét arra is, hogy 30 napon belül bírósághoz kell fordulnia, ha a felszólításban foglalt követelést nem ismeri el. Amennyiben a munkavállaló ezen a határidőn belül nem fordul bírósághoz, lehet kérni a felszólítás végrehajtási záradékkal történő ellátását. Pusztán az a tény, hogy a fizetési felszólítást nem támadták meg, még nem teremt jogalapot a bérből történő levonásra.Mint látható, a munkabérből való közvetlen levonásra csak nagyon szűk körben van lehetőség, érdemes ezért odafigyelnünk jogainkra, ha a munkáltató valamilyen követeléssel lépne fel velünk szemben.