Az a bizonyos ötvenezer forintos kanyar

Egy lámpa, balra kanyarodó sávjában vagyunk.

A nyitott szemmel közlekedő autósok gyakran találkoznak olyan forgalmi helyzetekkel, ahol egy látszólag értelmetlen szabály, tábla megnehezíti a közlekedést.

Ilyen helyzetekben könnyebben előfordul a szabályszegés, pedig nem kis összegeket kockáztatunk.A két klasszikus példa a látszólag értelmetlenül kihelyezett sebességkorlátozó tábla, amiről valóban kiderül esetenként, hogy csak kint felejtették az út javítása után, illetve a behajtást, pontosabban inkább a jobbra kanyarodást tiltó táblák.Most az utóbbival foglalkozunk, mivel épp a napokban kapott nagyobb nyilvánosságot, hogy Budapesten az egyik forgalmas kereszteződést bekameráztak, és a kamera felvételei alapján bírságolják az autósokat. A kereszteződésben ugyanis a kis ívben jobbra kanyarodást tiltja áttételesen egy kötelező haladási irány tábla. Látszólag értelmetlen, hiszen láthatóan nem veszélyeztet semmit és senkit a jobbra kanyarodás, és az adott irányból érkező autósoknak komoly kerülőt kell tenniük, ha ebbe az utcába akarnak eljutni.Általánosságban megfogalmazható, hogy csakúgy, mint a sebességkorlátozó táblánál, az autósoknak sajnos (vagy inkább szerencsére) nincs joguk azt mérlegelni, hogy egy szabály, tábla célszerű vagy indokolt-e, magatartásukat a szabályoknak, jelzőtábláknak megfelelően kell alakítaniuk. Ennek az egyik oka az, hogy a forgalom többi résztvevője, aki betartja a szabályokat, veszélybe kerülhet, hiszen a szabályok betartására mindenki alappal számíthat. A másik ok pedig egyszerűen az, hogy attól, hogy mi célszerűtlennek látjuk egy szabály alkalmazását, az nem jelenti azt, hogy célszerűtlen is. A mostani példában a nagy-forgalmú, leszűkülő körút forgalmának megakasztása az elkerülni kívánt cél.Ettől függetlenül előfordul, hogy az ember nem veszi észre a kötelező haladási irányt mutató jeleket. Ilyen esetben a felháborodás abból indul ki, hogy egy ilyen kismértékű szabályszegés miatt miért alkalmaznak 50.000 Ft összegű bírságot, miért nem szabnak ki ennél alacsonyabbat.Erre a kérdésre – a közlekedés- és bírságoláspolitikai aspektusokat nem vizsgálva – egyszerű a válasz. Azért, mert jogszabály pontosan ezt az összeget írja elő, se többet, se kevesebbet. A kötelező haladási irány megsértése nem szabálysértési bírsággal, hanem bő egy éve már a sebességtúllépéshez hasonlóan közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegés. A 156/2009. (VII.29.) számú kormányrendelet alapján pedig a közigazgatási bírság összege eme szabályszegés esetén 50.000 Ft.Ráadásul, mivel a közigazgatási bírság objektív alapon is kiszabható, nem csak a járművezetőre szabható ki a bírság. Amennyiben a járművezető nem ismert, az üzembentartó köteles megfizetni az összeget. Célszerű tehát megfontolnunk, mielőtt egy szabályt megszegünk, mert szerintünk az indokolatlan, vagy akár azért, mert „mindenki más is bekanyarodik”. Mindenki mással együtt mi is 50.000 forintot kockáztatunk.A cikk témáját az RTL Klub Fókusz című műsora adta (2013. 03.22.).
A Fókusz riportját itt nézheti meg!