Az árvízkárok jogi megítélése és az árvíz elleni védekezés szabályozása együttesen adja meg a választ arra, hogy kik jogosultak ilyen jellegű káraik kompenzálására és milyen mértékben.
 KártérítésKártérítés abban az esetben jár, ha valaki vétkesen kárt okoz másnak, a vétkes magatartás szándékos vagy gondatlan magatartás lehet. Egyes esetekben elegendő az is, hogy a kárt okozó dolog valakinek a tulajdonában, birtokában van, vagy egyéb okból kötelezi jogszabály kártérítésre. Magyarországon a folyómeder és az ország vízkészletei állami tulajdonban vannak, azonban nincs olyan jogszabályi rendelkezés, mely kártérítési kötelezettséget róna az államra. Ennek indoka, hogy az árvíz a mai fogalmaink szerint olyan természeti esemény, melynek megakadályozása nem lehetséges, ezért az árvízkárokért jogi felelősség sem terheli az államot, kártérítésre nem köteles.KártalanításA kártalanítás és a kártérítés között az a különbség áll fenn, hogy kártalanítás esetén a kártalanító fél nem felelős a károkért, de jogszabály vagy szerződés alapján mégis köteles megfizetni a károkat, vagy azok előre meghatározott részét. Kártalanítás esetén tehát bármilyen feltételt meghatározható a kifizetés feltételeként. Árvízkárok esetén két esetben állhat fenn kártalanítási kötelezettség a jogszabályok által meghatározott egyes esetekben és vagyonbiztosítás esetén.A biztosító kártérítési kötelezettségeAz árvíz olyan vis maior jellegű kár, melyre alaphelyzetben nem terjed ki a biztosító kártalanítási kötelezettsége, ezért mielőtt a vagyonbiztosítás megkötésre kerül, fontos tanulmányozni az üzletszabályzatot, vagy ügyféltájékoztató anyagot, hogy kiterjed-e a választott biztosítás az árvízkárokra, és emiatt milyen összegre válik jogosulttá a károsult, valamint vannak-e egyéb feltételek.Jogszabály szerinti kártalanításA vízgazdálkodást szabályozó rendelkezéseink szerint árvíz esetén az érintett ingatlan tulajdonosa köteles tűrni, hogy területére a többletvizet levezessék. Erre az intézkedésre a szükséghelyzet szabályait kell alkalmazni, azaz csak a szükséges mértékben lehet igénybe venni az ingatlant, és az összes ezzel okozott kárt meg kell téríteni.Árvízi tározó létesítésének céljából a hatóság olyan területet is igénybe vehet, ahol még szükséghelyzet nem áll fenn, tehát az árvíz személyi és vagyonbiztonságot még nem veszélyeztet. Ekkor az „árvíztározó” megjegyzést a hatóságnak be kell jegyeztetnie az érintett földterület nyilvántartásába, az ilyen területen nem lehet építési engedélyköteles tevékenységet folytatni, és a vízügyi hatóság engedélye nélkül a terepviszonyokat megváltoztató feltöltést, mélyítést végezni. Ha az előbbi korlátozás az ingatlan rendeltetésszerű használatát megszünteti, vagy jelentős mértékben akadályozza, a tulajdonos az ingatlan megvásárlását, illetőleg kisajátítását a beruházótól kérheti.Amennyiben az ingatlan termőföldként van egyébként használatban, akkor nyilvánvalóan forgalmi értékcsökkenést okoz az árvíztározóvá minősítés, ezért aranykoronánként 8.000 Ft egyszeri térítés illeti meg az ingatlan tulajdonosát.Az árvízi tározóvá minősített ingatlan tározóként történő igénybevétele esetén az előbbiek mellett az okozott kárért is teljes kártalanításban kell részesíteni az ingatlan használóját, de nem jár kártalanítás a kár azon része után, amely építési engedélyköteles tevékenységből, vagy engedély nélküli terepviszony-változtatásból ered.