Az egészségbiztosítási törvény ad arra lehetőséget, hogy egyes esetekben utazási költségtérítésre tartson igényt az egészségügyi ellátást igénybevevő beteg. A költségtérítés részletszabályait pedig a 217/1997. (XII. 1.) Kormányrendelet állapítja meg. Így, a járóbeteg-szakellátásra, a fekvőbeteg-gyógyintézetbe, továbbá gyógyászati ellátásra, rehabilitációra beutalt biztosítottat utazási költségeihez támogatás illeti meg, ha orvosi vizsgálatra beutalóval utalták be a beteg lakóhelye szerint illetékes kórházba, vagy szakrendelésre, illetve, ha beutalás a beteg lakhelyén kívüli intézménybe azért szól, mert az még mindig – távolságát tekintve – közelebb esik, mint a beteg lakhelye szerinti kórház, illetve, ha az illetékes szolgáltató nem alkalmas az érintett orvosi ellátásra.

A törvény szerint orvosi beutaló nélkül akkor vehető igénybe a költségtérítés, amennyiben a beteg egészségügyi állapota azonnali ellátást igényel, hiszen így nyilvánvalóan nincs lehetőség a beutaló beszerzésére. A költségtérítés továbbá olyan esetben is igényelhető, amennyiben valamely gyógyászati segédeszköz próbájával, vagy átvételével kapcsolatban merül fel az utazás. Ebben az esetben a térítés csak akkor jár, ha a gyógyászati segédeszközt forgalmazó az OEP szerződött partnere. Jó hír az is, hogy szűrővizsgálatok esetén, vagy fogyatékos gyermekek fejlesztése, gondozása kapcsán is jár a költségtámogatás.

Mint minden egészségügyi ellátás esetében, így a költségtérítésre akkor jogosult az érintett, amennyiben fennáll a társadalombiztosítási jogviszonya.

Lehetőség van azonban arra, hogy a biztosított és az ellátást igénybevevő személy kísérője is elszámolja az utazással járó költséget. Ez utóbbi akkor lehetséges, amennyiben a kísérő személy 16 éven aluli gyermeket kísér, vagy pedig a beteg olyan állapotban van, hogy a beutaló orvos a kísérő személy jelenlétét az utazáshoz szükségesnek ítéli meg. Ekkor legfeljebb egy kísérő személy utazási költsége számolható el, ha annak megjelenését a “fogadó orvos” igazolja.

A költségtérítés utazási költségtérítési utalvány, vagy utazási utalvány formájában történik.

Utazási költségtérítési utalvány egy OEP által rendszeresített nyomtatvány, mellyel a beteg és annak kísérője ingyenesen tudja igénybe venni az OEP-pel szerződött tömegközlekedési eszközöket (busz, vonat, stb). Erre az utalványra olyan betegek jogosultak, akik például közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkeznek, vagy azok, akik indokoltan legalább havi egy alkalommal kezelésre járnak. Ezt az utalványt a beteg háziorvosa állítja ki, majd az utalványon igazolja le az ellátás helye szerinti orvos a megjelenést. Fontos, hogy az utalványt végső soron a házi orvosnál kell leadni.

Az utazási utalvány keretein belül üzemanyagköltség, vagy tömegközlekedési eszköz menetjegye számolható el.

Üzemanyagköltség elszámolása akkor történhet, ha a beteg egészségi állapota miatt nem képes arra, hogy a buszt, vagy a vonatot igénybe vegye. Ekkor 21Ft/km összeg számolható el. Ha azonban a tömegközlekedési eszközt veszi igénybe a beteg, akkor a beutaló orvos állítja ki az utazási utalványt és a kezelőorvos igazolja le rajta azt, hogy a beteg az ellátás során megjelent.

Az utalványt az illetékes OEP részére kell leadni a hozzá csatolt menetjeggyel együtt. A hatóság a beadott iratok alapján dönt a költségtérítésről és azt kifizeti a jogosult részére, amennyiben az megalapozott. Fontos információ, hogy abban az esetben, ha a beteg eleve jogosult a tömegközlekedést díjkedvezménnyel igénybe venni, úgy ezt a kedvezményt a hatóság a költségtérítés összegéből levonja, és a különbözetet teljesíti. Helyjegy, illetve pótjegy elszámolására nincs azonban lehetőség. A költségtérítés nem korlátlanul, hanem legfeljebb 6 hónapra visszamenőleg érvényesíthető.