Miután a hazai jegybanki kamatok több évtizedes mélypontra kerültek, a klasszikus banki betéti termékek elveszítették vonzerejüket. Az alternatívák között sokan ismét rátaláltak a befektetéssel kombinált biztosítási termékekre. Ezek között pedig akadnak olyanok, melyeket a biztosítók és a brókercégek tőkevédettként hirdetnek és értékesítenek. A tőkevédelem egy nagyon fontos és értékes hívó szó az ügyfelek szemében, hiszen sokan a nagyobb kockázat ellenére is igényt tartanak a befektetés  valamiféle biztonságára, garantálására. Éppen ezért nem árt tisztában lenni azzal, hogy a tőkevédelem egy befektetéssel kombinált biztosítási termékben a biztosító által szabadon kialakítható fogalom. A tőkevédelem tehát egyáltalán nem jelenti automatikusan azt, hogy a kedves ügyfél legrosszabb esetben a kezdetben befektetett pénzét, azaz a tőkéjét fogja visszakapni lejáratkor vagy meghatározott más időpontban. A tőkevédelem fogalma kialakítható úgy is, hogy az e befektetett összeg meghatározott hányadára terjed ki csupán. E tekintetben pedig tulajdonképpen nincs jogszabályi korlát. A biztosítási termékekre vonatkozó fogyasztóvédelmi szabályok azt követelik meg a biztosítótól, hogy a szerződési feltételeket érthetően alakítsa ki, és tisztességesen írja le az egyes fogalmak jelentését. Ha ezek között a tőkevédelem pl. azt jelenti, hogy legrosszabb esetben az ügyfél a befektetett összeg 50%-át kapja vissza, akkor az is törvényes lehet.

A gyakorlatban ugyanis a legtöbben a múltbéli hozamokra, adózási feltételekre kíváncsiak, és kevesen mélyednek el az egyszerűsített ügyfél tájékoztatón túl a szerződés részleteiben. Így fordulhat elő, hogy a kedvezőtlennek bizonyult portfóliót összeállító ügyfél csupán a szerződés lejártakor értette meg, nemhogy hozamot nem sikerült elérni, de minden befektetett száz forintból csak hetvenet kap vissza biztosítójától. Jóllehet, adott esetben még az efféle „tőkevédelem” is alkalmas arra, hogy a még nagyobb veszteségtől megvédje az ügyfelet, mégis, kérdéses, hogy ha kezdettől fogva tisztában van ez az ügyfél a kockázatokkal, akkor is ezt a befektetési formát választotta volna-e.

A szerződésekben használt fogalmak pontos tartalmát tehát nem árt a szerződéskötés előtt tisztázni, mivel utólag meglehetősen nehéz és költségigényes annak bizonyítása, hogy a szóbeli és írásbeli tájékoztatás hiányos, netán megtévesztő volt.