Rossz beidegződés vagy hanyagság?

Bizonyos környezeti tényezők és szokások kétséget kizáróan csökkentik az éberséget a közlekedésben; a rendőrség tapasztalatai szerint a járókelők hideg vagy esős időben például – érthető módon – minél hamarabb szeretnének eljutni céljukhoz (vagy legalább egy fedett helyre), ami azt eredményezi, hogy kevésbé körültekintően közlekednek. A csapadékos időben egyébként is magasabb baleseti kockázat így tovább növekszik. Rizikós a már-már belénk ivódott sietség is: „még pont átérek a villogó zöld lámpán”, „csak gyorsan átszaladok az úttesten az éppen induló villamoshoz…”

Okoseszközök és figyelmetlenség

Napjainkra már szinte elképzelhetetlenné vált akár egy lépést is megtenni okostelefon nélkül – ez pedig itt most szó szerint értendő. Sajnos egyre gyakoribb jelenség, hogy a gyalogosok sokkal jobban figyelnek a kezükben tartott eszköz képernyőjére, mint a körülöttük közlekedőkre. Márpedig a figyelem ilyen átcsoportosulása fokozott közlekedésbiztonsági kockázatot jelent, és az utóbbi években – az okoseszközök rohamos terjedésével – a balesetek bekövetkezésében játszott szerepe is nőtt.

Kié a felelősség?

Akár rossz szokásokból (rohanás, képernyőtől való függőség) eredő figyelmetlenség, akár egyszerű hanyagság, nemtörődömség miatt lép a gyalogos például piros lámpánál a gyalogos-átkelőre, a rá vonatkozó szabályokat megszegi. A szabályok be nem tartása pedig polgári jogilag azt vonja maga után, hogy a baleset kialakulásában felelőssége is megállapítható.

Amennyiben például a gyalogos figyelmetlen volt ugyan az átkelőre lépéskor, de a közlekedési incidens bekövetkezésében az is szerepet játszott, hogy a járművezető a sebességet túllépte, osztott felelősségről beszélhetünk.

Ha azonban a piros lámpán áthaladó gyalogost a járművezető az út- és időjárási viszonyoknak megfelelő sebességgel közelítette meg, és a rá vonatkozó valamennyi szabály betartása mellett sem tudta elkerülni az ütközést, az sem lehetetlen, hogy a gyalogos kizárólagos felelőssége nyer megállapítást.

Ilyen esetben nem csak a maga, de a másik fél kárát is viselnie kell. Mivel az ilyen esetekre egyelőre csak bizonyos biztosítási szerződések nyújtanak fedezetet, a baleset okozta sérülés és megrázkódtatás mellett sajnos anyagi terhekkel is számolnia kell a gyalogosnak.