A növényvédő szerek előállítása során ellenőrzik azok emberre, növényekre és a haszonállatokra gyakorolt hatását. A vegyszerek hatást gyakorolnak a rovarokra, így a méhekre is, így kiemelt figyelmet kell fordítani a vegyszerek használatára.

A beporzó rovarok különös védelmet élveznek, hiszen nélkülük nem termékenyülnek meg a növények, nem jönne létre a termésképzés. A növényvédőszerek felhasználását tartalmazó engedélyokiratban fel van tüntetve a vegyszer méhekre gyakorolt hatása.

A növényvédő szerek méhveszélyességük alapján három kategóriába sorolhatók:

• Méhekre kifejezetten veszélyes vagy kockázatos készítmények, melyeket virágzó növényállományban tilos felhasználni.

• Méhekre mérsékelten veszélyes vagy kockázatos készítmények, melyek méhkímélő technológiával készülnek. Ilyen vegyszerrel a permetezés a méhek aktív repülésének befejezésekor, legkorábban a csillagászati napnyugta előtti 1 órával kezdhető el és legkésőbb 23 óráig be kell fejezni.

• Méhekre nem veszélyes készítmények, melyek a növények virágzásakor általában korlátozás nélkül alkalmazhatók. Ilyenek a gombaölő és a rovarölő szerek közül a diflubenzuron, flonikamid, hexitiazox, az acetamiprid, Bacillus thuringiensis, metoxifenozid, pirimikarb hatóanyagúak. Ezek a készítmények fényes nappal a méhek aktív repülésének idején is alkalmazhatók, de amennyiben a gazdaság mérete és az időjárási helyzet lehetővé teszi ajánlott a reggeli és az esti növényvédelmi kezelés végrehajtása ezekkel a készítményekkel is. A méhészek megfigyelései szerint ezen szerek alkalmazása nem veszélytelen, amennyiben 25 Celsius fok felett kerül felhasználására, méhmérgezés bekövetkezését okozhatja.

Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület, a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara és a megyei kormányhivatalok növény- és talajvédelmi osztályainak munkatársai felhívják a termelők, permetező anyagokat használók figyelmét, hogy az alkalmazásra kerülő növényvédelmi beavatkozások során a legmesszebbmenőkig figyelemmel kell lenni a házi méhek védelmére.

A permetezés tervezésénél és végrehajtásánál a növényvédelmi tevékenységről szóló 43/2010. (IV.23.) FVM rendelet szabályait köteles mindenki betartani.

A növényvédelmi tevékenységről szóló 43/2010. (IV.23.) FVM rendelet előírja, hogy motoros permetező gépes növényvédelmi kezelésekről előzetesen tájékoztatniuk kell a szomszédos ingatlanon tartózkodókat. Az előírás a motoros háti permetezőt használó kiskert tulajdonosokat is érinti. A tájékoztatás módjáról a rendelet nem tartalmaz konkrét előírást, azonban elmulasztása viszont akár pénzbírsággal is járhat.

6. § (5) bekezdés: Növényvédő szer lakott terület közvetlen szomszédságában, nem kézi erővel hajtott géppel történő kijuttatásáról az érintett területtel határos ingatlanon tartózkodókat a kezelés megkezdése előtt tájékoztatni kell.

A rendelet meghozatalára azért volt szükség, mert a növényvédelmi kezelések során a növényvédő szer elsodródása komoly környezetvédelmi és egészségügyi problémát jelenthet. A kockázat csökkentése érdekében jogszabály kötelezi a gazdálkodókat/telektulajdonosokat arra, hogy előzetesen tájékoztassák a szomszédos ingatlanon tartózkodókat, ha motoros permetező géppel végeznek növényvédelmi kezelést.

A tájékoztatás szóban vagy írásban is történhet, erről a gazdálkodó/permetező dönt. A hatósági ellenőrzések során a tájékoztatás meglétét is ellenőrizhetik a hatóság szakemberei.

Az illetékes hatóságok az alábbi javaslatokat teszik a szabályszerű és szakszerű permetezéssel kapcsolatban:

• A permetezéssel járó kerti munkálatokat az érintett szomszédok felé a munka megkezdése előtt legalább 3 nappal írásban jelezzék (rossz idő esetén pót időpontok megjelölésével), hogy a szomszédok takarással tudják növényeiket védeni

• A növényvédő szerek kijuttatásának legideálisabb időpontja a szél- és esőmentes napok, amikor a hőmérséklet + 10-25 °C között van

• Fontos a permetezést (rovarölő szerek esetén) a kora reggeli vagy esti órákban elvégezni, amikor a méhek már kevésbé aktívak

A nem megfelelően végzett permetezés, és az azzal összefüggésben bekövetkező esetleges méhmérgezés hatósági bírság kiszabását és kártérítés fizetési kötelezettséget alapozhat meg.

A méhészetek a kártérítési igényüket peres eljárásban tudják érvényesíteni a károkozóval szemben.

A 43/2010 FVM rendelet 4.§-a értelmében a növényvédő szerrel végzett növényvédelmi munka következményeként vélelmezett méhelhullást a méhész az észlelést követően haladéktalanul köteles bejelenteni az elhullás helye szerint illetékes járási hivatalhoz.

A bírság és a kártérítés fizetési kötelezettség elkerülése és a beporzó rovarok védelme érdekében javasolt betartani a hatósági előírásokat.

A méhészetek védelme érdekében javasolt figyelemfelhívó táblák kihelyezése a méhészet működésével kapcsolatban.