Kátyús utakon

Akik nap mint nap autóznak az utakon, tapasztalhatják, hogy hazánkban az utak minősége hagy maga után némi kívánni valót. Sajnos a kátyúba hajtás nemcsak jelentős károkat okozhat gépjárművünkben, de sokszor a hirtelen fékezés, kormányelrántás következtében veszélyes balesethelyzeteket teremthet.

Még mindig kevesen tudják, hogy kátyúba hajtás esetén kérhetjük a járművünkben okozott kár megtérítését. A kárigény érvényesítése sok türelmet, utánajárást és bizonyítékokat is igényel, de ha kitartóak vagyunk, jogos követelésünket kötelesek megtéríteni számunkra. Lássuk, hogyan is működik ez a gyakorlatban.

Jelenleg Magyarországon mintegy 30 000 kátyú van és számuk folyamatosan nő. A jogszabályok szerint a közút kezelőjének a feladata az, hogy az általa kezelt utak biztonságosan járhatóak legyenek. Ha belehajtunk egy kátyúba, jelentős kárunk keletkezhet; defektek kapunk, eltörik a felni, de ezeknél még veszélyesebb és súlyosabb kár is előfordulhat. Ilyen esetben körültekintően kell eljárnunk, hogy kártérítést kaphassunk az adott útszakasz kezelőjétől.

A kátyúkár bekövetkezte után mindenképpen hasznos, ha értesítjük a rendőrséget, és jegyzőkönyvet készíttetünk a történtekről. A helyszínre érkező rendőrök feladata az, hogy megállapítsák, miért következett be a kátyúkár. A rendőrségi dokumentációban a rendőrség kitér arra, hogy az esemény hol, mikor, milyen körülmények között következett be, a sofőr az út- és látási viszonyoknak megfelelően hajtott-e, valamint volt-e az úthibára figyelmeztető tábla. (A rendőrség tehát csak azt állapíthatja meg, hogy a kár nem szabálysértésből fakadóan következett be.) A sérült gépjármű vezetőjének érdemes fényképet készítenie a kátyúról, az autóról, valamint a sérült alkatrészekről és érdemes a balesetet észlelő tanúk címét, telefonszámát is felírnia.

A kárigény bejelentését a Magyar Közút Kht. illetékes megyei igazgatóságán lehet megtenni, ahol megvizsgálják a káreseményt és egy kátyúkár bejelentő lapot is kitöltenek. A bejelentéshez ne felejtsük el csatolni a személyi igazolványról, vezetői engedélyről, forgalmi engedélyről, a gépjármű környezetvédelmi igazoló lapjáról, a kötelező gépjármű felelősségbiztosítás igazolásáról készített másolatokat. A bejelentéshez mellékelni lehet továbbá a káreseményt, illetve annak bekövetkezését a helyszínen észlelő tanuk adatait (név, lakcím), hatósági (rendőrségi) intézkedést lezáró hivatalos feljegyzést, fényképfelvételt a káresemény helyszínéről, rendőrségi dokumentációt. Ezt követően az illetékes igazgatóság biztosítási kárszakértője fog telefonon jelentkezni nálunk a kárfelvétel részleteiről.

A kárunk megtérítéséhez szükséges bizonyítanunk a gépjárművünkben okozott kár pontos összegét is. Mindenképpen célszerű a gépjárműben okozott károk teljes körű és pontos dokumentációját elkészíteni, továbbá saját kötelező biztosítónktól is kérhetjük, hogy végezzen el részünkre egy úgy nevezett szívességi kárfelmérést. Ezeken túlmenően szükséges, hogy a kár pontos összege is tanúsítható legyen, ezért a gépjármű javítási munkálatairól feltétlenül kérjünk számlát és őrizzük meg azt a procedúra befejezéséig. Érdemes lehet az esetlegesen kicserélt alkatrészeket is megtartani.

A követelést a közút kezelői első körben általában elutasítják, a kárt legtöbbször nem térítik meg. A közútkezelő ugyanis közpénzekből gazdálkodik, nyilvánvalóan a szűkös költségvetési keret miatt romolhatott le az út állapota, ezért aztán érthető, hogy az egyenként csekély mértékű, összességében viszont jelentős károk megtérítésére sincs keret.

Ezt követően nem marad más lehetőség, mint a kár mértékéhez képest valószínűleg drága, és egészen biztosan lassú bírósági eljárás. A gyakorlatban problémát jelenthet ugyanis az, hogy a kátyúk nagyobb bosszúságot okoznak az autósnak, mint forintban kifejezhető kárt, ezért a 20-30 ezer forintos összeg bíróság előtti érvényesítéséhez ennek sokszorosát kell feláldozni, de legalábbis megelőlegezni. A közút kezelője egy komoly ütőkártyát tart a kezében: a jogszabály szerint ugyanis az utak javítási időtartama (egy, de legkésőbb harminc nap) meghosszabbítható a megfelelő közúti jelzések egyidejű kihelyezésével. A polgári törvénykönyv szerint a károkozó mentesülhet a felelősség alól annak bizonyításával, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.

A helyzet ennél a pontnál kezd jogi értelemben véve érdekessé, a károsult számára pedig kiszámíthatatlanná válni, hiszen a közútkezelő a kátyús útszakaszokra ki szokott helyezni sebességkorlátozó, valamilyen veszélyt jelző vagy "úthibák" feliratú táblát. Ilyen jelzések alapján az autósnak is óvatosabban kell közlekednie, ha pedig a felszólítás ellenére sem tanúsította a kellő elővigyázatosságot, azaz nem az útviszonyoknak megfelelő sebességgel és módon haladt, azt nem lehet felróni a közút kezelőjének.

Az eddigiek alapján úgy tűnhet, hogy a kátyúk okozta károk érvényesítése csaknem lehetetlen, a közútkezelő egy-egy megfelelően kihelyezett táblával moshatja kezeit. Hogy ez nem mindig van így, arra maguk a valós esetek szolgálhatnak példával. Tény, hogy a közutak kezelői sok kátyús pert veszítenek el, és egyáltalán nem mentesülnek minden esetben. A jogszabályi környezet viszont olyan, hogy a károsult – még ha igazságérzete ezt is diktálja – nem minden esetben juthat a pénzéhez. Ez viszont nem kell, hogy bárkit is csüggesszen, hiszen megfelelő és gondos felkészüléssel könnyedén megtéríthetőek a kátyúk okozta károk.