Természetesen nem lehet az összes szóba jöhető esetet szabályozni, szükség van ezért egy általános szabályozásra, amit az egyedi esetekre alkalmazhatunk. Szükséghelyzetről valaki életét, testi épségét vagy vagyonát közvetlenül fenyegető és más módon el nem hárítható veszély keletkezésekor beszélünk. Ilyenkor a tulajdonos köteles tűrni, hogy dolgát a szükséghelyzet megszüntetése végett a szükséges mértékben igénybe vegyék, felhasználják, illetőleg abban kárt okozzanak. Olyan veszélynek kell fennállnia, ami közvetlenül fenyegeti más életét vagy vagyonát. A bírói gyakorlat szerint a veszély akkor közvetlen, ha az adott helyen és az adott időben, célszerűen és ésszerűen más módon el nem hárítható. Ebben az esetben más dolgát felhasználhatják, vagy abban kárt okozhatnak, akár teljesen megsemmisíthetik, viszont fontos, hogy csak a szükséges ideig használható más dolga az elhárításra. Például a szomszéd nagy teljesítményű szivattyúja csak addig használható a pince víztelenítésére, míg a tűzoltóság nagy teljesítményű szivattyúja a helyszínre érkezik, emellett szükség esetén azt is bizonyítani kell, hogy indokolt volt az igénybevétel, ennek hiányban a ház károsodott volna. További példa, hogy tűzeseménykor a tűzcsap előtt parkoló autóban is jogosan lehet kárt okozni, akár ablakait áttörve is át lehet vezetni a locsolótömlőt, hiszen a tűz csak ezen a módon hárítható el eredményesen, és kellő időben.

Szükség van arra is, hogy a dolog igénybevétele, károsítása arányos legyen a védendő érdekkel. A legerősebben védendő érdek természetesen az emberi élet, megóvása érdekében bármekkora dologi károsodást lehet okozni. Viszont, ha csak más vagyonát fenyegeti szükséghelyzet, abban az esetben a tulajdonost csak akkor terheli a saját dolgának átengedése, ha a fenyegető kár előreláthatóan jelentős mértékben meghaladja azt a kárt, amely a tulajdonost a behatás következtében érheti. Indokolható, hogy a beavatkozással ne lehessen nagyobb kárt okozni, mint amit el kívánnak kerülni. Tűz esetén ettől eltérően gyakorlatilag bármekkora kárt lehet okozni, hiszen reálisan feltételezhető, hogy megfelelő intézkedés hiányában tovább fog terjedni, a közvetlen veszély ezért nem csak az éppen égő objektumot fenyegeti.

Az a személy, akinek a dolgát szükséghelyzet elhárítása végett igénybe vették, a szükséghelyzetbe került személytől kártalanítást követelhet, ha tudja bizonyítani, hogy a károsodást az elhárítás során okozták. Ha például más létráját használják fel, de az sértetlen maradt, kártalanítás nem jár. A dolog igénybevétele tehát a dologban okozott károsodással ellentétben nem generál kártalanítási kötelezettséget, de ha a dolog tulajdonosa a dolog igénybevétele miatt jövedelemtől esik el, és ezt bizonyítani is tudja, elmaradt jövedelmét a védeni kívánt érdek jogosultja ellen érvényesítheti. Ha az elhárítás során nagyobb sérelmet okoznak, mint a megmenteni kívánt érdek, akkor a tulajdonosnak teljes körű kártérítésre van joga, azaz a kárt okozó személytől követelheti, hogy minden indokolt költségét térítse meg.

Ha több személy életét vagy vagyonát fenyegető szükséghelyzet lép fel és az csak egyes veszélyeztetett tárgyak feláldozásával hárítható el, az ebből eredő kárt, amennyiben e tárgyak feláldozása szükséges volt, veszélyeztetett vagyonuk, egyéb érdekük arányában valamennyi veszélyeztetett személy viseli. Ezt a szabályt kell alkalmazni a veszély elhárítására fordított szükséges költség megosztására is. Árvíz esetén, ha egy földtulajdonos földjében okoznak kárt, a védendő személyek kötelesek kártalanítani a tulajdonost, de ha a károsodás aránytalan a védeni kívánt érdekekhez képest, a kárt ténylegesen okozó hatóság köteles teljes kártérítést nyújtani.

A dolog tulajdonosának kötelessége átadni a saját dolgát az elhárítás végett, csak aránytalan költségekre hivatkozással tagadhatja meg. Ha a dolgot nem adja át, ellene kártérítési perben lehet követelni azon költségek megtérítését, amit magatartásával okozott. Amennyiben aránytalan költségekre hivatkozással tagadta meg a segítséget, a helyzet kissé bonyolultabb, mert azt kell bizonyítani, hogy előre látta, hogy igazából kisebb kár keletkezik a dolgában, mint amit elkerülni szándékozik a másik fél, vagy kellő gondosság tanúsítása mellett látnia kellett volna.