Kezdőlapra ugrás
  • Főoldal
  • Jogvédelem
  • Magunkról
    • A D.A.S. csoport
    • A D.A.S. csoport története
    • A D.A.S. csoport története évszámokban
    • Panaszkezelés
    • Belső védelmi vonalak működése
    • Fizetőképességi jelentés (SFCR)
    • Éves beszámolók
    • Fogalomtár
    • Tájékoztatás örökösök részére
  • Karrier
    • JogSzerviz Értékesítési Menedzser
  • Média
  • Kiadványok
    • Jogi kalauz árvíz esetén
    • Szórólap
    • Jogtárs – hírújság a D.A.S. ügyfeleinek
  • Kapcsolat
    • Érdeklődés
    • Benyújtandó dokumentumok listája
    • Hogyan kapok tájékoztatást folyamatban lévő ügyemben?
    • Hogyan kapok tanácsot írásban?
    • Kapcsolatfelvétel ügyfeleinknek
    • Leendő ügyfeleinknek: munkatársaink megyénként
    • Mi történik a szolgáltatási igénybejelentésem beérkezése után?
    • Parkolási információk

Olvasási beállítások

Az alapbeállítástól eltérő beállítást sütiben tároljuk.

Színséma:
Betűtípus:
Betűméret:
Sortávolság:
Betűk közti távolság:
Bekezdések közti távolság:
Szavak közti távolság:
Elválasztás:
Animáció:
Link megjelenés:
Link megnyitása:
  • Szolgáltatások
  • Jogi esetek és hírek
  • Ügyféltér
  • Koronavírus – Elérhetőségeink
Ön itt áll:
  • Kezdőlap
  • Jogi esetek és hírek
  • Munkajog
  • Kamerás megfigyelés a munkahelyen

Kamerás megfigyelés a munkahelyen

2019. december 02.

Rendkívül elterjedt, hogy a munkáltatók vagyonvédelmi célból vagy a munkavállalók megfigyelése érdekében kamerákat szerelnek fel a munkahelyen, akár rejtve is. Felmerül a kérdés, hogy szabályos ez?

A kiindulópont az, hogy a képmáshoz és hangfelvételhez fűződő jogot, mint személyiségi jogot nem teszik le reggel a munkavállalók a munkáltató küszöbére, vagyis az a munkahelyen is megilleti őket. Másfelől a munkáltató a munkaviszonnyal összefüggésben ellenőrizheti a munkavállalókat, de csak azzal összefüggésben! Márpedig a kamerás megfigyelés korlátozza a munkavállalók személyiségi jogait, másfelől a munkáltatónak saját szemszögéből nézve lehet olyan érdeke, ami miatt praktikusnak találhatja a kamerák felszerelését.

Mikor lehet jogszerű a kamera felszerelése?

Szögezzük le, hogy csak úgy, „egyszer hátha jók lesznek valamire a felvételek” alapon tilos kamerákat beüzemelni! Már a felszerelés előtt el kell végezni egy olyan vizsgálatot, ami felméri, hogy pontosan milyen cél (pl. munkavállalók ellenőrzése, vagyonvédelem, stb.) miatt jön szóba a kamerás megfigyelés, illetve azt is, hogy ennek milyen hatásai lesznek. Azonnal látható, hogy a kamerázás hatással lesz a munkavállalók személyiségi jogaira, így meg kell vizsgálni, hogy ez a korlátozás a munkaviszony rendeltetésével közvetlenül összefügg-e, és a korlátozás feltétlenül szükséges és a cél elérésével arányos-e.

A jelenlegi joggyakorlat azt mondja, a tisztán a munkavégzés folyamatos megfigyelése és ellenőrzése nem olyan érdek, ami arányos lenne azzal, hogy a munkavállalók a munkaidő minden percében meg legyenek figyelve. A folyamatos megfigyelésből és a technikai eszközök jelenlegi és egyre fokozódó képességeiből eredő kockázatok miatt az adatkezelés ilyen formájánál különösen fontos a garanciális szabályok betartása. Emiatt nem alkalmazható elektronikus kamerás megfigyelés olyan helyen, ahol ez az emberi méltóságot sértheti, így különösen öltözőben, próbafülkében, mosdóban, illemhelyen. Aránytalan az ún. testkamera használata is, hiszen az is túlságosan beavatkozik a munkavállaló intim szférájába, túlságosan korlátozza a magánélet szabadságát.

Egyéb esetekben a munkáltatónak el kell végeznie egy tesztet, ahol mérlegre teszi a saját, például vagyonvédelemhez fűződő érdekeit, illetve a munkavállalók személyiségi jogait. Ez az úgynevezett érdekmérlegelési teszt. Ennek lehet az az eredménye, hogy a munkahely bizonyos részei be vannak kamerázva, de ennek indokoltságát a munkáltatónak alá kell tudnia támasztani. Ezen felül számos kötelezettsége támad, amiket célszerű egy adatkezelési szabályzatba illesztenie. Így meg kell határozni, hogy a felvételeket ki tekintheti meg, mennyi idő után kell őket törölni, stb. A kamerák felhelyezése akkor szabályos, ha arról a munkavállalókat előzetesen írásban tájékoztatják. A Munka Törvénykönyvén túl be kell tartani a GDPR és a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény elektronikus megfigyelőrendszerekre vonatkozó előírásait is.

A kamerákat tehát nem vetheti be a munkáltató akkor, ha van egyéb eszköz és módszer arra, hogy a munkavállalókat hogyan ellenőrizze, vagy akár egy nagy értékű áru mozgását nyomon kövesse.

Amennyiben a munkahely egyes részein mégis használja, számos kötelezettsége támad, amiknek a betartásáért felel, megszegésükkel pedig súlyos bírságokat kockáztat. Ez azonban nem jelenti azt, hogy amikor magánszférát kevésbé korlátozó eszközök azt sejtetik, hogy a munkavállalók megszegik a kötelezettségeiket, így pl. a munkaidőt nem munkavégzésre használják, vagy a munkáltató vagyona közvetlen veszélyben van, akkor ne billenhetne át a mérleg súlya a munkáltató jogos érdeke és ellenőrzési jogköre irányába. Ezt támasztja alá az Emberi Jogok Európai Bíróságának egy friss döntése.

Titkos megfigyelés – lehet jogszerű?

A López Ribalda és társai v. Spanyolország ügyben hozott döntés szerint létezhet olyan eset, amikor a munkáltatónak joga van – az ítélet szerint – akár titkos megfigyelést is alkalmazni. A konkrét esetben azért tartotta a bíróság ezt jogszerűnek, mert eleve volt egy alapos gyanú arra, hogy a munkavállalók sikkasztanak. Másfelől a kamerákat csak 10 napig, szigorúan a munkáltató pénztárai környékén használták. Ez azt mutatja, hogy ha nagyon körültekintő és előre felkészült a munkáltató, úgy alapos indokkal jogszerű lehet olyan megfigyelés is, ami más esetben teljesen jogellenes. A Bíróság eljárása során vizsgálta azt is, hogy az EU tagállamai közül huszonegy jogrendszere tartalmaz a munkahelyi videós megfigyelésre vonatkozó szabályozást, ami az esetek túlnyomó többségében tilalmat jelent. Németország és az Egyesült Királyság azonban bűncselekmény, vagy súlyos fegyelemsértés esetén e tilalom alól kivételt enged.

Végezetül fontos kiemelni, hogy amennyiben a kamerás megfigyelés vagy képrögzítés arcfelismerő rendszerekkel együtt kerül alkalmazásra, úgy az adatkezelésre már sokkal szigorúbb előírások vonatkoznak, hiszen ebben az esetben ún. biometrikus adatokat kezel a munkáltató.  

A kamerás megfigyelés szabályai is egyértelműen abba az irányba mutatnak, hogy egyik fél, így sem a munkáltató, sem a munkavállaló nem hagyhatja figyelmen kívül a másik fél jogos érdekeit, és nem gondolhatja azt, hogy bármit megtehet következmények nélkül.

Bejegyzés adatai

  • Szerző: dr. Gombolai Éva
  • Kategóriák: Munkajog
  • Címkék: biometrikus adat, bírság, elektronikus megfigyelőrendszer, gdpr, kamerás megfigyelés, munkahelyi megfigyelés, munkáltató ellenőrzési joga, személyiségi jogok
  • Cikktípus: Szakmai cikk
dr. Gombolai Éva fényképe

Szerző: dr. Gombolai Éva

jogtanácsos

Jogi tanulmányait az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán, illetve az Europa Universität Viadrinán (Frankfurt) végezte. Minisztériumi gyakorlatot követően ügyvédi irodában helyezkedett el, majd a D.A.S. Jogvédelmi Biztosítónál folytatta jogi pályafutását, ahol jelenleg is dolgozik peres- és médiaszakértőként. Munkajogi szakjogász tanulmányai mellett szenvedélye a nyelvtanulás, a cross core és a jóga.

dr. Gombolai Éva összes bejegyzése

Jogi problémája van?
Ilyen és hasonló esetekben is segít a D.A.S.

Kérjen
visszahívást!

A cikk utolsó frissítésének időpontja: 2019. december 02. ( 3 éve )

Előfordulhat, hogy a jogi háttér vagy a piaci helyzet megváltozása miatt a cikkben közölt információk már nem időszerűek. Az információk pontosságáért és hasznosságáért mindent megteszünk, de tartalmukért és felhasználásukért következményeiért felelősséget nem vállalunk.

Aktuális információkért vegye fel velünk a kapcsolatot!

Megosztás
Előző bejegyzés Önkéntes munka - Jogszerűen a jó ügy szolgálatában
Következő bejegyzés Elveszett szabadság? Dehogy!

Rendkívüli közlemény

Tisztelt Ügyfelünk, Tisztelt Érdeklődő!


Tájékoztatjuk, hogy 2023.02.01. napjától Társaságunk, és azon belül ügyfélszolgálati irodánk új helyre költözött.
Új székhelyünk: 1083 Budapest, Bókay János utca 44-46. 8. em.

Személyes ügyfélszolgálatunk a fenti címen, továbbra is kizárólag telefonon történő előzetes időpontegyeztetés után, szerdai napokon érhető el (telefonos időpontegyeztetés a
+36-1/486-36-00-ás telefonszámon hétköznap
8-17h között lehetséges).

Kérjük Önt, hogy továbbra is az elektronikus kapcsolatfelvételt részesítse előnyben, ezért kérdését, kérését amennyiben megoldható,
e-mailben juttassa
info@das.hu
e-mail címre.

Üdvözlettel, D.A.S. Jogszerviz

Főbb kategóriák

  • Esettanulmányok
  • Szakmai cikkek
  • Közlekedés
    • Casco
    • Kerékpáros közlekedés
    • Kötelező biztosítás
    • Közlekedési balesetek
    • Közlekedési szabálysértés
    • Parkolás
    • Tömegközlekedés
    • Útdíj
  • Munkajog
    • Alkalmi munka
    • Diákmunka
    • Felmondás
    • Munkabér
    • Munkaszerződés
    • Szabadság
  • Társadalombiztosítás
    • Családi pótlék
    • Gyes, tgyás, gyed
    • Nyugdíj
    • Táppénz
  • Utazás
    • Külföldi utazás
    • Üdülési jog
    • Utasbiztosítás
  • Oktatás
    • Iskolakezdés
  • Ingatlan
    • Adásvétel
    • Lakóközösség
  • Fogyasztóvédelem
    • Garancia
    • Hibás teljesítés
    • Szavatosság
    • Telefon
  • Polgári törvénykönyv
    • Családjog
    • Kártérítés
    • Szerződésjog
  • Bank & biztosítás
    • Diákhitel
    • Életbiztosítás
    • Hitel
    • Lakásbiztosítás
  • Adózás
    • Adóbevallás
    • Illetékfizetés

Vélemények

Vélemények

Embercsempészet

Esettanulmányok

Ügyfelünk nemzetközi gépjárművezető, aki az Egyesült Királyság területére is teljesít fuvarokat.

A teljes történet

Ügyfélfogadás

Ügyfélfogadás
  • Hétfő: 9-11 óráig
  • Szerda: 8-20 óráig
Azonnali segítségkérés esetén Ügyfeleink telefonon a nap 24 órájában vehetik igénybe szolgáltatásunkat a +36-1-486-36-06-os telefonszámon. A D.A.S. Panaszkezelési szabályzata

Személyes ügyfélfogadás

Az Ön bizalma Társaságunk és szolgáltatásaink iránt rendkívül megtisztelő számunkra.
Továbbra is célunk, hogy jogi kérdését legjobb szakmai tudásunkkal felvértezve a lehető leggyorsabban és leghatékonyabban megoldjuk.
Azért, hogy félfogadási időben az Ön várakozási idejét a legminimálisabbra tudjuk csökkenteni, kérjük, egyeztessen munkatársainkkal időpontot a 06-1/486-3600-ás központi telefonszámunkon, vagy ha Ön ügyfelünk, foglaljon időpontot.
Továbbá felhívjuk figyelmét arra, hogy személyes jogi tanácsadás igénybevétele csak félfogadási időben lehetséges
(hétfő: 09.00 - 11:00, szerda: 08.00 - 20:00).

A D.A.S. a legintelligensebbek között!

Pénzügyi Navigátor

Magyar Nemzeti Bank - Pénzügyi Navigátor logó

10 tipp a könyvelőváltáshoz

D.A.S Könyvelés - Vállalkozói szemléletű könyvelőiroda

Hírlevél feliratkozás

Sikeres Feliratkozás

Sikeresen feliratkozott. Most egy automatikus visszaigazoló levelet küldünk. Ha nem érkezett meg, kérjük, ellenőrizze a levélszemét mappát. Ha ott sem találja, akkor próbálja meg még egyszer a feliratkozást, és kérjük, ellenőrizze e-mail címét.

Kapcsolat

  • +36 1 486 3600
  • Kérjen visszahívást!
  • Kapcsolatfelvétel ügyfeleinknek
  • E-mail: info@das.hu
  • Ügyféltér

Facebook

Közösségi oldalak

  • Mondja el véleményét a Facebookon!
  • Nézze meg jogi tanácsainkat Youtube-csatornánkon!
  • © D.A.S. Jogvédelmi Biztosító Zrt., 2017
  • Cím: 1083 Budapest, Bókay János utca 44-46. 8. em.
  • Postacím: 1428 Budapest, Pf. 9
  • Telefon: +36 1 486-3600
  • Fax: +36 1 486-3601
  • Email: info@das.hu
  • Adatvédelem
  • Honlaptérkép